9.

Ha húszszor el nem olvastam a Benedictust ezekben a napokban, akkor egyszer sem.
Csodálatosan szép.
A Lukács evangéliumának első fejezeteiben feljegyzett énekeket latin kezdő szavaik alapján emlegették az óegyház liturgiájában. Zakariás éneke az Áldott az Úr szavakkal kezdődik, innen a Benedictus.

Advent a békesség útjának előkészítéséről szól az emberi szívekben.
Időnként semmi különbség nincs egy éppen makacskodó, toporzékoló kisgyerek között, akit történetesen ismerek - és köztem. Ilyenkor egyedül van a saját kis világában, nem értve, hogy idekint szeretettel várom, nem haragszom és keresem, építem az utat, a békesség útját.

Minden hóesés után kis ösvényeket készítünk a kertet beterítő hótakaróban, s mécsest gyújtunk a délutáni szürkületben itt-ott a bokrokon.  Így válnak ragyogóvá a mindennapok apró gesztusai is az Úr érkezésére való várakozás fényében.

„...mert az Úr előtt jársz, hogy
előkészítsd az ő útjait, 
hogy megtanítsd népét az üdvösség
ismeretére,
bűneik bocsánata által, 
Istenünk könyörülő irgalmáért, 
amellyel meglátogat minket
a felkelő fény a magasságból;
hogy világítson azoknak,
akik sötétségben s a halál árnyékában
lakoznak,
hogy ráigazítsa lábunkat 
a békesség útjára.”
(Lukács 1, 76–79)