Képeslap Kyleakin-ból.

Szeretettel üdvözöllek a Skye szigetét a szárazfölddel összekötő nagy híd lábánál fekvő apró településről, Kyleakin-ból. Korán keltem. A ház előtt, közvetlenül a parkolón túl a tenger,  balra a híd, egy világítótorony. Végigsétálok a parton, az álmos utcákon. A házak egyszerűek, fehérek. Az öbölben csónakok, kis hajók, a móló mentén halászhálók. Az egyetlen hely, ami nyitva van s ahol étkezni lehet, az a Saucy Mary. Később ott reggelizünk az összes többi vendéggel, akik elszórva a településen szállásra leltek az apró vendégházak kopott, miniatür szobáiban. Az étterem olyan shabby és szívélyes, hogy kedvem lenne egy hosszú elbeszélést írni erről az egyetlen reggelről. A rádióból zene szól, előttünk a falon egy plakát egy közelgő koncertről, melyre tizenkét fontért lehet jegyet váltani. A reggeli gyönyörű és finom: potato scones, sült kolbász és sonka, grillezett gomba, tükörtojás. Meleg paradicsomszósz és bab. Joghurt, alma, müzli. Kávé és tea. Nem sietünk, az utolsók között távozunk. 

Mielőtt rákanyarodnánk a szigetet és szárazföldet összekötő nagy hídra, búcsút intek a világ eme kedves csücskének. Mély köszönettel. 

Csak átutazóban jártam itt. Minden találkozás egy lehetséges love story. Néha, mivel a szívem már a másé, vagy mert nem vagyok abban a helyzetben, hogy vállalni tudnám a megismeréssel, szelídítéssel járó felelősséget, úgy megyek tovább, hogy tisztelettel feltáratlanul hagyom a másik fél  titkait.