Odakint eső veri az ablakot és szél rángatja ide-oda a felhőket a dombok felett.
Idebent előveszem a kockás bőröndöt.
Becsomagolom a legszebb ruhámat, a vonatjegyeket, az esernyőmet, néhány könyvet.
S mindenféle apró ajándékot. Nem üres kézzel, nem üres szívvel megyek.
Nagy szeretettel várok, várunk mindenkit a könyveim megjelenését ünneplő bemutatóra, ami holnap,
.JPG)
.JPG)
31 comments:
♥ a legnagyobb esőben is♥
jó utat
várunk nagy szeretettel
vigyázz magadra
♥
http://prodanmarta.blogspot.com/2021/06/nyitott-ajtok.html
Ó, ha nem aznap este tartanék szakkört, biztos, hogy elmennék!!
❤️❤️❤️❤️
Nem lehet online követni az eseményt? Merthogy vagyunk azok, akik messze lakunk, nem tudunk felutazni Budapestre, pedig szeretnénk látni, hallani a beszélgetést.
Úgy tudom, készül videófelvétel, de az majd csak néhány nap múlva lesz elérhető. Majd szólok.:)
köszönjük szépen 🙂
gondolkoztam, hova írjak nektek, kedves blogolvasók - h. Márta ne lássa - de aztán arra gondoltam, mindegy is - sokan vagyunk, akik hálásan olvassuk ezt a blogot, követjük az Instán, bárhol, bármit...mert minden szava sokat ad, számít...és az jutott eszembe, sokat kaptunk/kapunk tőle, (én rengeteget tanulok tőle magamról) ...és amikor szeptember elején megtudtam, hogy M.o-ra jön: elképzeltem, hogy várjuk az állomáson...butaság volt tudom, csak hát olyan rég ismerjük, és még sosem láttuk "élőben" szemtől szembe, nem ölelhettük meg....értem, hétköznap, munka, meg minden és persze a világ minden tájáról olvassuk sorait: nem kivitelezhető egy blogtali a könyvesboltban...
de
hetek óta tudjuk a könyvesbolt címét, postacímét, telefonszámát, tudjuk az időpontot, most lehet, lelövöm a poént, biztos vagyok benne, hogy nem én vagyok az egyetlen, akinek eszébe jutott: odaküldhetjük személyes emléknyomainkat, felhívhatjuk előtte utána, végre egy kézzelfoghatóbb kapcsolati pont...tudom, hogy aki nem tud személyesen ott lenni, kihasználja ezt a lehetőségek valamelyikét (elképzelem, hogy mennyi üzenet, levél, bármi várja, amikor betoppan ma a könyvesboltba) olyan rendkívüli alkalomnak érzem, hogy picit mi adjunk most neki, ne tőle kapjunk mindig mindig
hát Isten áldja ezt a mai könyvbemutatót, kívánom, hogy érezze, milyen szeretettel vártuk és fogadjuk ezt a különleges alkalmat, hogy mind ott vagyunk lelkileg, és szívünk láthatatlan szálaiból szőtt fészekben tartjuk, nem kell izgulnia megszólalni, nem kell semmitől sem szorongania a legkisebbet sem, nem kell tartania semmitől, mi ott vagyunk vele♥
Végtelenül sajnálom, hogy nem tudok ott lenni, de ilyen a kisgyerekes anya élet :-))) Mindenkinek csodálatos alkalmat kívánok, aki tud menni!
... mikor szombaton kézbe fogtam a könyved, Márta, eszembe jutott, hogy milyen kár, hogy nem vagy ott... vagyhogy én nem tudok menni ma, és a két időpont milyen közel is van egymáshoz. Minden jót mára, és várom-juk a videót, az is nagyon szuper, hogy ott, legalább így láthatunk! :)
ideírom, mert nem bírok magammal: életemben ilyen jó kis könyvbemutin nem voltam, komoly
most értem haza a vonatozásomból
de az egész napom fantörpikus volt:
kezdve azzal, hogy nem fértem a bőrömbe és már kettőkor a könyvesboltban voltam: jól szétnéztem, kivásároltam magam, aztán szélnek eredtem, kérdeztem, mikorra jöjjek vissza, mondták 3/4 6-ra...hát nyakamba vettem a várost, intéztem, nyüzsögtem, sütiztem, kávéztam, bótoztam, kínomba már odavissza villamosoztam, hogy teljen már az idő, végül odacsörtettem a könyvesbolt elé, zárva, néhányan álldigálnak előtte, jön a bezengett zenész, ő se tud bemenni, na Katanéni intézkedik, beverem az ablakot, h. engedjék be a zenészt (bocs, mosse tom a nevét)
végül én is megtudom, hogy nem a boltban lesz, menjek tovább, felérek, és ahogy beléptem, megláttam Mártát, ahogy épp beszélget, félrelökök mindenkit és a nyakába csimpaszkodok örömömben MÁRTAAAA!!!
megjegyzem gyönyörű, életben még szebb,
és okos
és nagyon tetszett, amiket mondott (a kérdező újságíró már sokkal kevésbé tetszett, nem volt benne lelkesedés, se tűz), de Márta pont olyan volt, mint az írásai: hiteles, gyönyörű, kedves...
és olyan vajas kekszet sütött, hogy csak na (és hozta a bajor konyhájából idáig vonaton!!!)
és alig vártam, hogy vége legyen, kivágódtam elsőneklegelsőre, és orra alá nyomtam a dedikálnivalót, (aztán persze nem hagytam írni, mert be nem állt a szám örömömben)és akkor mondja, hogy meglepetésvendég is van :) és olyan boldogságos az egész légkör, mindenki mindenkire mosolyog,
és még csak annyit, hog SOKAN voltunk, és annyira ismerős volt mindenki arca.,, de senkit nem ismertem fel, pedig tuti a fél blog ott volt
majd még mesélek, mert ezt nem lehet egyszerre elmondani
♥
L.M.Zsuzsi, emlegettünk, és láttuk a gyönyörű rajzodat az ablakos szobában álló íróasztalról, ami majdnem könyvborító lett
❤🥰❤
De jó lehetett!!!
Kedves Kati! Nagyon köszönjük az élménybeszámolót. Személyesen én nem tudtam ott lenni, de lélekben egész nap. Már délután kezdtem a készülődést, fantáziáltam, hogy Márta már talán megérkezett, mit csinálhat, hogyan készülődik ő is. Este hatkor aztán elnyúltam a kanapén, behunytam a szemem és esküszöm - ott voltam :) Annak külön nagyon örülök, hogy SOKAN voltatok, ezúton én most nektek küldök ezer puszit, azért, hogy a millió szeretetből átadtatok egy darabot. :)
Üdvözlettel: nem anonymus: Asztalos Éva
Nagy boldogság a lelkemnek, a szívemnek, hogy ott lehettem a könyvbemutatón és személyesen találkozhattam Veled kedves Márta! Bensőséges hangulat, halk zene, megható részletek felolvasása a könyvből, csodálatos fotók a kivetítőn, Márta kedves szavai, ízletes fűszeres süteménye, ...mind felejthetetlenné tették nekem ezt az estét.
Köszönöm! Szeretettel: Anikó
ANIKÓ, hol ültél??
csak nem mellettem?,
(mert mellettem mindkét oldalról olyan nagyon kedvesen mosolygó aranyos emberek ültek, ♥
sajnos a könyvesbolt előtti buta várakozásommal eltötyörésztem az időt, és csak az első sorban volt már csak hely, és befurakodtam a második sor második székére (ami lehet foglalt is voot, mert egy csoki volt a széken, de azt finoman arrébb tettem)
és drága Asztalos Éva, pontosan érezted a lényeget, nagyon jó hangulat volt csupa szeretet, áldás
Kedves Katalin!
Nem melletted ültem, hátrébb pár sorral és a bal oldalon egy szélső széken, de így már be tudtalak azonosítani, most már megismernélek. Igazad van, mindenhol kedves, mosolygós olvasók ültek. Jó érzés volt egy kis "szeretet" közösség része lenni!
Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam elmenni... A szívem veletek volt, veled volt Márta. Köszönöm az élménybeszámolókat. Még reménykedem, hogy egyszer... legközelebb... sikerül élőben találkozni. Hédi
Ez még nem a bemutató linkje, ugye?
kedves Zsuzsa, az előző linken egy nagyon szép zenét szerettem volna küldeni Mártának, de a kommentedtől ijedtemben kitötörtem, mert úgy éreztem rámszólsz, hogy "hogyhogy nem azt teszek ide, amit te vársz", és tényleg kisgyereknek éreztem magam, mint akit valami helytelen tetten értek, és megdorgálnak
elnézést kérek
megígérem, hogy többé nem fogok kommentelni ide
:)
Hű, ezt nem értem. Én csak megkérdeztem, hogy minek a linkje az, nem azt írtam, hogy remélem, az előadás linkje, mert ha nem, akkor üvöltök:-))))
Miattam?
Katalin nehogy már ne kommentelj! Én még elcsíptem a kedves dalocskát, bár én is naponta lesem a felvételt. MÁRTA!!!! Hol vagy? (Lassan talán érdemes lenne FB-csoportot létrehozni Márta és követői fedőnévvel :-)) Csak ne utálnám annyira a FB-t.)
Tegnap volt az anyósa temetése.
Mármint nyilván ez most fontosabb, mint a blog vagy mi, olvasók.
Bocsánat a türelmetlenkedésért. Nem tudtam.
Post a Comment