Valami szomorúság-szerűség az, ami betölt, pedig milyen szép nagy hó esett az éjjel is, pedig mint a mesében, még a születésnapom utáni napra következő nap másnapját is megünnepeljük, és elvisznek engem (köszönöm! köszönöm!) drága szép növények közé, kaktuszok és orchideák, óh! - de. Hiányoznak a barátaim. Sokkal jobban hiányoznak, mint hittem volna. Ez jó. Jó érezni, hogy hiányzik, hogy fáj, hogy élek, hogy szeretek.
A mai napra pedig csak egyetlen mondat:
Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért.
