a gyerekekkel a fényképalbumokat...Illetve hát az övéket. Igazából csak a két nagyobbiknak van ilyen, mert nem sokkal Enikő születése után vettük a digitális fényképezőgépet, és azóta nagyjából csak a nagyszülőknek hívattunk elő képeket. Szóval Picurnak szeretnék most egy albumot készíteni, hogy is nem jutott eszembe hamarabb...
Megható, ahogy csodaszépnek látják pici önmagukat. Merthogy azok is voltak, és most is azok. Minden részlet érdekli őket. Hogy mi lett volna, ha nem pont ők születnek, akkor hiányoznának-e vajon...és például miután megszülettek, ott lehettek-e éjjel is velem a kórházban...Most esik igazán rosszul nekem is, hogy hát nem, mert csak nappal. Nem zavartak volna - ahogy Sára mondta...
Úgysem tudnám leírni, mit érzek. Meg azt sem, hogy miért vagyok így elérzékenyülve. Inkább figyeljünk ügyesen arra, hogy fényképezzünk (igaziból is, meg átvitt értelemben is) minél többet, mert nem akarok érzelgős lenni, de nem mindegy, milyen "fotóalbummal" indítjuk el a kis drágákat az életbe.
Wednesday, February 18, 2009
Nézegettük tegnap
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
5 comments:
Most a betegségek idején nálunk is nagy öröm a nézegetés és úgy sajnálom, hogy mi is egyre kevesebbet hívatunk elő, mert így nem ugyanaz...Imádják a sztorikat, én meg őket, ahogyan tizedszer is képesek végighallgatni:-)És nekem is nagyon megható ez!!!
Olyan szépen fogalmaztál a végén... Valóban nem mindegy, mit viszünk magunkkal és olyan jó látni, hogy milyen csodákat adsz/adtok a világnak!
Kanya, jó tudni, hogy nem csak én érzékenykedek. 25 év múlva tán még pityogósabbak leszünk...
Noémi, mindig az van, hogy többet kapunk, mint adunk, de hát ki számolja! :)
Az én lányaim is gyakran lapozgatják az albumokat. Olyan édesek, amikor kérdezgetnek...
En is hivatgatom lassan elo a kepeket, egy reszet albumba tettem, aztan most vettem 3 albumot es scrappbookolni fogok, eloszor is a hazassag elotti eveimrol , egeszen pici kroomrol, szeretnek egy albumot kesziteni, megjegyzesekkel egyutt, aztan majd egy ovis albumot, hogy az emlekek megmaradjanak, aztan pedig, majd ha gyerekem lesz, akkor neki egyet, amibe leirnam az erdekses torteneteket a fotok melle. :) En nagyon szeretek kepeket nezegetni, persze nem csak a szamitogepen. :)
Post a Comment