Tuesday, August 27, 2013

A reggelek. - Travel diary 1.


" Fél hatkor keltem megnézni a napfelkeltét. Lementem a csendes utcákon át a partra, aztán végig a part mentén a városba. Néztem, ahogy a napsugarak lassan mindenütt tért hódítanak. Árnyékok, fények, ilyesmik. Ilyen korán csak a helyiek vannak ébren, nekik hétköznap az, ami nekem ünnep. A belvárosban üresek az utcák - ahol este mindig tömeg hömpölyög, s a kőfalakból mindig árad a meleg.Láttam két macskát, rezzenéstelen arccal nézték, ahogy mind közelebb megyek hozzájuk. Hello Kitty, mondtam. Szeretem a macskákat, jó, hogy mindig mindenütt ott vannak. 
Olvasnivaló: Thomas Mann, A Buddenbrock ház.
Gondolkoznivaló: az a mondat, hogy 'egymás terhét hordozzátok.' "
(Aug.5. - Trogir, Horvátország)

"Korán reggel séta a városba a két hídon át. A piacon szőlőt vettem a reggelihez. A család még alszik, én nézem a repülőket  és kissé kialvatlanul olvasok és kávézom. Borzasztóan sajnálom az időt alvásra fecsérelni.
Ezért szeretem Thomas Mannt, ezért a mondatért:' Aztán sötétségbe és némaságba burkolva pihent az ódon ház. Aludt benne a büszkeség, aludtak a reménységek és félelmek, mialatt künn a néma utcákon halk eső szitált, és  a házak ormai és csúcstetői közt fütyült az ősz szele.' "
(Aug.6. - Trogir, Horvátország)

12 comments:

Katalin said...

imádom a képeidet: mindegyik képet másért
az elsőt, mert szép, a reggel meg azért gyönyörű, és azok a macskák!!:)))
rengeteg rengeteg képet kérek szépen, önző vagyok(?) hiányoztál

niqoe said...

De jo,hogy ujra itt vagy!
Es milyen szep iras ismet!
Orulok,hogy szep nyarad volt!
Eniko

niqoe said...

De jo,hogy ujra itt vagy!
Es milyen szep iras ismet!
Orulok,hogy szep nyarad volt!
Eniko

liv said...

Ez csodás volt nagyon.

niqoe said...

Bocsanat,nem tudom,hogy lett ketto belole?
Es az a baj,nem is tudom hogy kell kitorulni?

Éva said...

Szia Márta! Örülök neked, hiányoztál. Várom a további beszámolókat a képeket a gondolataid, és az idézeteket.
Mikor a Buddenbrock házat olvastam, több oldalnyi idézet gyűlt össze egy füzetben. Mind igazi nekem( nekünk) való, csendesen elmélázó, olyan, mint ez a kint szitáló esős, vagy a mélyen elgondolkoztató, az egymás terheinek hordozásáról.
Jó, hogy vagy nekünk.

ildikó said...

Isten hozott újra otthon! Most is annyira jó a naplód szemszögéből látni a világot. Már alig várom, hogy milyen lesz a te megfogalmazásodban az amit már együtt élveztünk:)

Monika said...

:)
új helyem : www.regecsipke.blogspot.com

Éva said...

Jönnöm kell egy kicsit ide még. Nem csak kicsit.:-)
Pár napja körbejártam egy Thomas Mann idézetet újra és újra, és leírtam a blogba is, de akkor nem tettem ki.
Aztán, hogy olvastam nálad, meggondoltam magam. Olyan okos, sokat tapasztalt, érzékeny író.

márta said...

:)

(Akinek duplán jelenik meg a kommentje: nem baj, szeretem a kommenteket.)

natikrisz said...

Én csak most figyeltem fel erre a két macskára. Milyen mókásan-kelekótyán viccesek! :)

márta said...

Ja. :) Az összes macskát lefényképeztük, T. majdnem megbolondult miattunk. :)