Hétfő reggel. Az asztalon egy apró betűkkel teleírt lista, tennivalók felsorolása az előttem álló hétre. Többnyire apró, egyszerű dolgok, melyek csak huzamosabb időn át elhanyagolva kuszálnák átláthatatlanná a háztartást, az életet. Hivatalos intéznivalók, egy telefonhívás, kitölteni egy nyomtatványt, majd aláírva feladni a postán. Felhívni az autószerelőt. Kimosni egy adag ruhát. Semmi extra.
A zongorán egy kosárban kis gombolyagok. Rendhagyó adventi kalendárium magamtól magamnak. Egy nagy rendrakási folyamat eredménye egy amatőr kézimunkázó ládájában, ahol évek óta csak gyűlnek és gyűlnek a maradék fonalak. A legtöbb összebogozódott állapotban még azokból az időkből, mikor a kiskutyánk valóban kicsi volt és minden mancsa ügyébe kerülő fonalat összekuszált. Egy ideig azon gondolkodtam, kidobom, úgy ahogy van, az egészet. De aztán, hiszen ennyi erővel kidobhatnám, csak azért, mert nem mindig rendezettek, a gondolokat, érzéseket is, s az emlékeket, inkább arra szántam néhány délutánt, hogy egyenként kibogozzam őket.
Csíkos takaró lesz belőlük valamelyik gyermekemnek. Egy darabka otthon, elvitelre.
Már majdnem kész, az utolsó csíkok elkészítése rendhagyó adventi kalendárium, nekem.
Emlékeztető az apró tennivalók fontosságára. Az otthon változó, dinamikus mivoltára, melynek naponkénti megteremtése az egyik legszentebb emberi feladat.
8 comments:
hihetetlen finommelegnek látom innen a képeken ezt a takarót (Radnóti sor jut eszembe róla: "Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg."...és nagyon különlegesnek tartom: a színei melegek, a technikája pedig bravúros (eszembe nem jutna keresztben haladni,zseniálisan jól mutat, és piszok nehéz lehet így haladni (semminek sem a könnyebb oldalát fogod meg :))), és ráadásul kötve - nem horgolva - ...( „Rázva, nem keverve”)..., szóval (megint) LE A KALAPPAL előtted ♥
Ez gyönyörű Márta! Még a végén én is kötőtűt ragadok. (Egyébként pont ma vettem elő a 23. zsoltárra írt parafrázisodat, kicsit erőt meríteni - és lehiggadni - a hétfői tennivalókhoz.)
És szívet melengető látni a varródobozkádat az ablakban, aminek a történetét megosztottad velünk.
Nekem is van ilyen kötött takaróm. Anyukám készítette pár éve.
Már akkor is imádtam, mikor készült, maradék fonalból az is, de most meg minden este élvezem a melegét, abba a burkolózv ülök a kicsi ágya mellett, míg elalszik.
De jó lenne egy tutorial,amiben megmutatnád nekünk ezt a technikát. Szerintem sokan kedvet kapnánk ahhoz,hogy ne dobjuk ki (egy az egybe)a felgyűlt fonalakat,hanem álljunk neki egy ilyen hasznos darabot megalkotni.Köszönöm én is az inspirációt.
Tutorial készítéséhez sajnos nem értek és természetesen nem én találtam ki ezt a technikát, hanem egy mintát követtem, itt lehet megvenni:
https://www.ravelry.com/patterns/library/habitation-throw
Értem,köszönöm a válaszod.
Post a Comment