Úgy alakult, hogy ma Anna végzett leghamarabb az órákkal, ezért megvártam az iskola előtt. Ilyen nagyon örült nekem.
Azt a kevés kettesben töltött időt azzal tettük különlegessé, hogy elmentünk venni nagyon szép gombokat az általam horgolt mamuszra. Emlékszem egy reklámra még azokból az időkből, mikor tévét néztem...felsorolták, mi mibe kerül és a végén hozzátették, hogy az élmény az megfizethetetlen. A szépgombok nagyon drágák, de a hosszas válogatás, tanácskozás élménye, amelyet nem szakít meg egyetlen egy testvér hozzászólása sem...hát az tényleg megfizethetetlen. :)
A mamusz pedig olyan lett, hogy nemtudomhogy, de egyik kicsit nagyobb, mint a másik, pedig számoltam a szemeket...viszont a kisgazdája szerint észre sem lehet venni, és ezekkel a gombokkal igazán nagyon csinos.
Wednesday, October 28, 2009
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
11 comments:
Gyönyörű a mamusz! Én is szeretem amikor néha csak az egyik gyerkőccel csinálunk külön programot, annyira örülnek neki ők is és én is.
Szépséges tündértopán-)
De jó képek! De szép a lány!
És jó bejegyzés.
Én is kinéztem egy ilyen mamuszt, csak nem tudom, mikor jutok oda, hogy elkészítsem.
Jaj de szép lett! Ügyes vagy.
Hú,dejó a lánykának!!!!!Ezt a mamuszt élete végéig nem fogja elfelejteni,mert az édesanyja készítette a két kezével.:)és a szívével.:)
Meseszép ez a mamusz! Annáról nem is beszélve!:)
Hát ez megint gyönyörűséges, úgy mindenestől!
Csatlakozom az előttem szólókhoz, innen sem lehet észrevenni a különbséget, és csodaszép lett a mamusz, na meg a gombok is :)
Jaj de szepseges az a mamusz! Anna pedig gyonyoru!
De szép mamusz! Jaj, a lányaim ölni tudnának érte!
nekem is tetszene egy olyan lábbeli féle. :) Nekem is most is jól esik csak kettesben lenni anyuval, az én mamimmal. :) A nyáron egy hetet otthon voltam, és elég sokat beszélgettünk, jól feltöltődtem. :)
Post a Comment