Saturday, January 10, 2009

Néha, de tényleg

csak néha, elfog egy fura érzés, hogy mit keresek én itt. Lehet, hogy már mondtam. Szerintem ez bárhol a világon eszembe jutna. Mondjuk, az jó, hogy a Frauengarten az szépen virul. Csak úgy magától. Sokat jelent nekem. Például az alma ilyesmi elkészítését Bärbeltől tanultam...Most én csak az almákat szeleteltem, a többit a gyerekek folytatták. És így történt, hogy nem haltunk ma éhen. ;)

3 comments:

Anonymous said...

Ez nyers alma, csoki szósszal? Jól néz ki.
De nehéz elképzeni az almát csokiszósszal.

Anonymous said...

Ha azt mondod finom, akkor kipróbáljuk. :)

márta said...

Igen, nyers alma, csak a Bärbelé az olyan volt, hogy teljesen be volt vonva. Mikor nála voltunk, a gyerekeim jól összevesztek az utolsó darabon (úgy szégyelltem magam), ezért csináltunk itthon is. Aztán itt már nem fogyott épp annyira jól. A sült alma annál inkább, úgy hogy maradunk annál, illetve a natúr verziónál. :)