Ami

a legújabb életembe beiktatott dolgot - a futást - illeti...erről még feltétlenül akarok írni egysmást. Remélem, mindig lesznek ilyen új dolgok az életemben, amiket kipróbálok, beépítek a mindennapjaimba, mert az nagyon jó. Addig úgy érzem, hogy fiatal vagyok s csöppet sem leszek idősebb.
Könnyen lelkesedem, könnyen belevágok számomra érdekes dolgokba - eltekintve azoktól az esetektől, amikor nem, mert például a síelésért nem és nem vagyok hajlandó lelkesedni - néha túl sokat és meggondolatlanul beszélek, néha előre iszom a medve bőrére...szóval csupa ilyen naaagyon szerethető tulajdonságaim vannak.
Ez a cirkalmas bevezető titokban azt a célt szolgálja amúgy, hogy minél méltóságteljesebben mondjam el azt a tényt, hogy visszamondtam a 10 km-es futóversenyt.
Viszont azt is hadd mondjam el, miért örülök mégis, hogy bolondot csináltam így ország-világ előtt magamból:
- egyrészt ebből kiindulva kezdtem el utánaolvasni ennek a témának és mindenféle edzésterveket végigtanulmányozni, egyiknek neki is kezdeni és azóta is örömmel csinálni
- másrészt, ha csak egyetlen ember is kedvet kapott ennek kapcsán a dologhoz, szerintem bőven megérte
- harmadrészt, meg vagyok győződve arról, hogy semmi sincs hiába, a kudarcok, az értelmetlennek tűnő dolgok is a tanulási folyamat része, s addig jó, míg tanulni vágyunk valamit
- negyedrészt úgy gondolom, sokkal jobb beszélni, s ha szükséges, aztán bocsánatot kérni, vagy próbálkozni, s ha kell, feladni, mint hallgatni és meg sem próbálni semmit...mert az ugyan nem árt, de nem is használ senkinek
De.
Nem a mindenféle elméleti eszmefuttatás a lényeg. Az a lényeg, hogy végre rendszeresen futok, és bár még nagyon szenvedek tőle, de óriási öröm, ha végig tudom csinálni azt az (egyelőre még) 18-20 percet és az is óriási öröm, hogy felfedeztem, milyen jó esőben vagy akár sötétben ezt tenni. Az már nem volt olyan óriási öröm, mikor eltévedtem az erdőben, de az igen, mikor mégis kikeveredtem valahogy a jó útra. :)
Szóval, így valahogy. Ez volt, ( és remélem, még sokáig tartani fog) sportosmárta mindannyiunk számára tanulságos története.

Ui. Ja. A 10 km verseny végigfutása persze közben felkerült a képzeletbeli bakancslistámra. Csak idő, sok-sok idő kérdése az egész. :)