Ha szombat, akkor zongoragyakorlás és rajzolgatás. A háttérben pedig sok munka, hogy tényleg szép legyen az egyetlen nap a hétből, mikor nyugalom van és itthon vagyunk.
××××××
Közben szomorú vagyok, mikor nézegetem a haiti képeket. S hiába mondom sajnálkozva, hogy együttérzek velük, mert mi sem könnyebb együttérezni innen a kényelemből, a kis egyszerű zongoradarabokat hallgatva. Tenni is kéne valamit, azonkívül hogy imádkozom az ottani emberekért, meg hát együttérzek amennyire tudok, hát rákerestem a Magyar Baptista Szereteszolgálat honlapjára...(én őket ismerem, de az összes többi segélyszervezet jó és megbízható szerintem)...ők már kint vannak egy mentőcsapattal, és lehet egyszeri adományokat küldeni a földrengéskárosultaknak. Hamarosan elindul a "Fogadj örökbe" haiti programja is, sok lesz az árva sajnos, minden bizonnyal.
Mikor ilyesmi célra adok , abban reménykedem, hogy az én gyerekeimért is megtenné valaki, ha szükségük lenne rá.
××××××
Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja;
ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.
(John Donne, 17. századi angol költő)
Saturday, January 16, 2010
Sose kérdezd, kiért szól.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
7 comments:
Szívemből szóltál......:(
"Senki sem különálló sziget...minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel! Ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang! Érted szól"
Most értük szól!
Nehéz ilyenkor okos lenni, és hinni abban, hogy ez így...
A nagy megpróbáltatások lennének az igazi mérföldkövek az életben. Hitünk próbakövei is egyben!
Abban tényleg igazad van, hogy könnyű nekünk innen csak úgy, együtt érezni, halk zongoraszó mellől!
Ja és a kis csaj ujjai már tényleg jól ráállnak a billentyűkre! Én a lányomat évekig próbáltam, s mikor már elég jól skálázott, akkor a tanárnője szülésire ment. Három hónap elteltével vontatóval sem tudtam újra elvinni a lányomat hozzá! Ma 17 évesen azt veti a szememre, hogy miért nem vertem el rajta a port és vittem volna erőszakkal is tovább. Imádja a zongorát és csak nyalja a száját, meg az ecsetjei szárát, mert közben festőművésznek készül. Ha majd ezt is abba akarja hagyni, akkor meg kellene verjem a fenekét, vagy nyugodjak meg sorsomban, hogy mindig én viszem el a balhét? :-D
Akkor a gyermeki hála ideje nálatok nem most van. :)
A rendőr fiával megáll a rinocérosz ketrece előtt, ahol a gyerek kérdi:
-Apu, milyen állat ez?- mire a rendőr hamar elvonszolja fiát a rácsok elől.
-Gyere innen fiam, mert ilyen állat nincs is!
Nos, csak azért kérdem, hogy ilyen izé, hogyishívják, gyermeki hála létezik, vagy engem is el kell erőszakkal rángatni a rácsok elől?
(Csak úgy kérdeztem. Hülyeségből!)
Létezik ám. Csak nem 17 évesen, ha jól emlékszem.
Nagyon szép és megindító volt az idézet. Igen nehéz itthonról átélni ezt a tragédiát. Segítenénk, de hogyan? Reméljük, hogy az a kis segítségünk is sokat számít a bajbajutottaknak. Kellenek a nyugodt napok ebben a világban. Mi nekünk is vannak nyugodt csendes napok. Olyan jó, mikor az összes gyerek itt ül mellettünk és beszélgetünk, játszunk. :D
Nagyon szeretem ezt az idézetet, annak idején azt hiszem azért tetszett az Akiért a harang szól, mert ez a néhány sor volt a regény elején.
Post a Comment