képezőgépem az egyik legjobb barátom. Fényt képez számomra, mikor csak a nagy szürkeség van a fejemben és szívemben. Biciklizés közben százszor is megállunk Sárával, mikor csak egy picit is kisüt a nap, vagy szép fűt-fát látunk, vagy csak úgy. Tanítom arra a kevésre, amit tudok és érzek: hogy aranymetszés, hogy fény, ellenfény, s hogy mindez néha nem számít. Közben szívből örülök az örömének, hogy ő is szépnek látja magát a kész fotón, közben próbálom ellesni tőle, akár én is örülhetnék annak, ami van: a megörökített két szép szememnek, körülötte a vékony szarkalábaknak, kicsit oldalt és feljebb az őszülő hajszálaknak. Édes barátaim. Gyertek csak, gyertek, majd csak lesz valami. Tavasz van és hétfő, megviselt Vergilius és az ő Eklogái lomtalanításból, (Títyrusom, ki a sátras bükk hüvösén heverészel, Erdei múzsádat leheled lágyhangu sipodba...*), Réber László rajzok ugyanonnan. Egyiken felismerem magam, mikor majd öreg leszek és bölcs. Szabad örülni mindenfélének.
(* Fekete István fordítása)
Monday, March 21, 2011
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
16 comments:
Ezt tanulom én is tõled, hogy minden kis apróságnak örülni kell.
Hogy csinalod, hogy par sorod utan akkora olvasmenyelmennyel gazdagodom, mintha egy egesz konyvet olvastam volna vegig? (Szivesen lennek a masik oreg, feledekeny, de jokedelyu holgy az asztalnal melletted...)
kedves Márta,
hadd értsek egyet az előttem szólóval :) tényleg sok-sok "gazdagsággal" bír minden sorod! s olyan jó dolog, h ezt így osztogatni tudod :)
boldog FÉNYES tavaszt kint és bent, s a szívedben legfőképp!
Köszönöm a bátorítást, kedves Márta!
Veled örültem. Nektek, tavasznak, kifényesedő napjainknak. Köszönöm, Márta.
Ritkán írok, mert mire jövök, elmondják mások...
De mindig olvaslak, mert jólesik és mert jó nézegetni a szép képeidet.
De szeretem az ilyen képeket!Csupa hangulat a részlet is és az egész is!
Különösen tetszik a rózsaszín plédes.
Ugyanazt erzem mint "videkek"
Csak elmerengek a képeid részletein, csak mosolyogni kél kedvem, csak örülni kezdek, és kimosódik a lelkem...
mar vartam, hogy irjal... minden nap lestem, minden este azt mondtam, majd talan holnap Marta is ir valamit, valamit, amitol aztan felderul az egesz vilag. Koszonom. Erdemes volt varni.
Szépek. :)
Márta, olyan gyönyörűek a képeid mindig. Én mindig eltervezem, hogy viszem magammal a gépet munkába menet, hogy nálam legyen, ha látok valami szépet, de valahogy sosem lesz belőle semmi.
Küldenék neked egy virtuális jó szót is, a sok szépséges képért és gondolatért. (http://eszterszappan.blogspot.com/2011/03/egy-jo-szo-jatek.html)
köszönöm!
meg fogom nézni, milyen játék ez, mindenképpen nagyon köszönöm, Edit..
Marta draga ha csak a kepeid okoznanak gyonyoruseget nekem , eleg lenne, viszont az irasaid is sokat jelentenek nekem.
Olellek s van egy pontod tolem itt:
http://eszterszappan.blogspot.com/2011/03/egy-jo-szo-jatek.html
Szabad nekem idenyomni egy kis szappant?
csak úgy, nem hivalkodva, kedvesen csupán, mert minden nap jövök ide szeretettel
http://eszterszappan.blogspot.com/2011/03/egy-jo-szo-jatek.html
köszönöm!
Post a Comment