Virágos blúzt viselve, virágos csészéből iszom a reggeli teát.
Visszanézem a rengeteg sok képet, amit csak úgy a magam kedvére készítek, hát látom, mindegyiken virág van.
Barátaim, a virágok.
Múlandó díszei ők annak a rejtett kertnek, melyről beszélni nem is lehet, nem is szabad.
Tuesday, May 1, 2012
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
8 comments:
De jó, hogy itt vagy! Látod, ha csak ilyen "apróságokról" is írsz, akkor is mennyi örömet tudsz adni.
Én is írtam egy bejegyzést a virágokról, melyben rólam is szó van, képek is vannak, de megmaradt piszkozatban. Annyi fontos és érdektelen téma van, hogy mindről írni úgysem lehet. Az ember ilyenkor hanyagolja az írást, utána pedig olyan nehéz visszatérni.
Mégis jó!
Mindig nagyon várom, hogy jelentkezz. Ilyenkor teszek egy kis jelzést/ mondatfélét neked a legutolsó írásodhoz. Sürgetni sem akarlak, de már annyira olvasnék tőled, hogy mégis megteszem. Aztán várok, és ha látnád a képem, mikor meglátom, hogy írtál, akkor te is örülnél!:-)))
Igen-igen, mikor jönnek a "mondatfélék", mindig tudom, ideje visszajönni, mert Évának már hiányzom egy kicsit...:)
Nemcsak nekem, másnak is hiányzol, és nem csak kicsit! Majd meglátod jönnek a sorok itt még erről:-), ha visszatérnek a blogosok a május elsejézésből vagy a kertekből vagy bárhonnan. Én félárnyékos szobában vagyok most itthon, mert tegnap túlsüttettem magam, és nem kívánom a napot. Jön még ma egy kolléga egy kis beszélgetésre hozzám, addig olvasok, számítógépezem, és néha beleszunyókálok ebbe-abba.Ma lazítok!
oh,Márta,te olyan szépen tudsz irni mindenröl,még arról is amiröl nem lehet...köszönöm hogy olvashatlak!
Igen...sokan várjuk. Valami titokzatossaág van a dologban!
:)Júlia
Én ma sem tudok irni..rossz is volt a netem..de a hőségben idebenn hüsölök..és Mártához bemegyek....nagyon szeretem..és ez nálam is egy "mondat-féle":..
dejóóó, h Éva fent megírta, igen, várunk, benézünk csak úgy, s ha vagy, ha írsz, az mindig öröm számunkra! :)
Ide írom, hamarabb megtalálja:) Azt a dolgot, amin mostanában gondolkodunk, ki kell préselnünk valahogy magunkból. Meg kell írni:)
A barátság fontos...megéri.
Nagyon várom azt a szabad órácskát, amikor lesznek hozzá szavaim is.
:)Júlia
Post a Comment