ez a reggel.
Összeszedtem - mert letépte a tegnap esti vihar - az idei termést az almafa alól: újfent elég lesz egy almás pitére.
Megöntöztem a fügefámat.
A balkonon ittam meg a reggeli kávét.
Közben befejeztem az ötödik Kertész-kötetet. Nem a mennyiséget hajszolom, s én is csak nézem, mennyi mindenre elég ez a kevés szabad idő, amivel rendelkezem.
Nincs más bennem, még ha oly átmenetileg is, mint ahogy nyári zápor után szárad fel a föld:
szóval csak öröm és köszönet, mindenért.
Csak így érdemes élni, így érdemes elengedni egy-egy kicsi álmot is, amiben mertünk hinni, valameddig:
szép volt, az enyém volt.
Köszönöm.
Saturday, August 15, 2015
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
13 comments:
Rendszeresen idekattintok, hátha találok itt valami újat is. Mivel, kicsit később jelenik meg a látogatott blogjaim között a tied ( mert külföld?), ezért mikor reménnyel kattintok, és látom az újat, nagyon megörülök.
Látom, hogy telik a hálanaplód. Talán kellene nekem is egy saját füzetes is, nemcsak a blogos. Gyakrabban írnám, én is biztosan.
Most a jegyzetelés a hálanapló. Abba a füzetembe is az kerül be, amire hálával figyelek fel.
Tudom, hogy sokféle almás pite recept van, de nekem a tied kellene, az, amit a linkes képen látunk. Köszönettel!:-)
Van egy receptes füzetem, és sok olyan recept van benne, melynek neve mellé odaírtam: Prodán Mártától. Bizony!
az nem a Tatinféle almássüti, Éva??
szenzációs a hálanaplód , mikor milyen nyelven írsz bele:))))teszik
és a fotóid is, valahogy olyan ismerősek, olyan Mártásak, nem tudom, olyan érzésem van, ezer közül megismerném a fotóidat
nem tudom miért, csak érzem
Katalin, lehet , hogy az lesz az. A könyvben benne van a recept, és azt is fordítva sütik. Attól olyan karamellás.
Márta, még annyit: "I also want to laugh without fear of the future!!!"
Igen, ez a Tatin-féle sütemény.
:)
és megtaláltam a bögrédet a keszekuszában is ott van:))
http://prodanmarta.blogspot.hu/search/label/keszekusza
♥
Ejnye. :) Nem olvasol, abbahagyod az írást, nem is tudom, mi jöhet még...
Katalin, ezt a készletet még az esküvőnkön kaptuk, 17 évvel ezelőtt. Különleges. Mindenki meg szokta csodálni.
szóval el kell engedni ezt az álmot? :( pedig akartam szólni, hogy nekem is kellenek ilyen újfajta képeslapok...
amik már megvannak, abból szívesen adok, de újak, asszem, nem készülnek már. ne búsulj :)
Talán épp nekem borítékolódik az a pár képeslap... így fog nekem is folytatódni a napom :)
köszönöm!
Post a Comment