a világért sem vallanám be, mennyire haragszom rád, mert nem találsz ugyanolyan csodálatosnak, mint én téged, mert szólsz, mikor hallgatni kellene és hallgatsz, mikor szólni kellene, mert nem találod ki titkos kis elvárásaim, mert képtelen vagy viszontszeretni, mert fáradt vagy és sosincs időd rám, s ezért azzal büntetlek, hogy hallgatok, vagy kifogástalanul szép, ámde szeretetlen mondatokkal bombázlak, hadd érezd csak rosszul magad, furdaljon csak nyugodtan a lelkiismeret, de úgy, hogy közben bebizonyíthatatlan legyen sértettségem s mesterkedéseim szánalmassága, melyeken átlátsz egyébként, természetesen, s legyek bár e mélységesen, fájdalmasan, gyönyörűen emberi történet bármelyik szereplője adott esetben, s legyél bárki az a másik, ha őszintén belegondolok, csak egy dolgot szeretnék. egyetlen apró dologra vágyom mindennél jobban. hogy tudd:
én igazából rózsaszirmokat jöttem szórni rád, nem pedig mérgezett nyilakat.
Thursday, June 2, 2016
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
12 comments:
hát a végére könnybe lábadt a szemem... (a ködös képektől előbb is)
Olyan igaz, olyan szép, amit írsz!
<3 <3 <3
♥
Szép és pontos.
Igen.
Igen.
így, szó szerint így... nagyon eltalált ez a bejegyzés!
félelmetes ereje van a szavaidnak
sajnos annyira passzol, hogy sokan magunkra értjük: ki mennyire terhelt éppen, aszerint fogadja,
én a bántásomhoz, dühömhöz kaptam pont, nyíttam is tőle erősen, nyilván úgy vagdalkoztam és csépeltem, mint Bolond Istók: lássukmiremegyünk ketten uram, ...
vagy mint a rácpácegresi csúnyaság Lázár Ervin meséjében, rádrontok, pont mint ő a Hétfejű Tündérre, lándzsával, karddal, baloskával, péklapáttal, szablyával, vassal, vérrel, vencsellővel...és nem látom, hogy jót akarsz, csak újabb bántást érzek, mert telisteli tüskével a szívem,
pont, mint ő, kiről írtál...és lásd nem látunk: az ilyen sebzettségükből tüzelő emberek nem tudnak szeretni, nem látják ...előbb ki kell(ene) gyomlálni, hogy eljusson a Tündér szava a tüskéken túlra
♥
Hahh...
💙
Post a Comment