Monday, June 17, 2024

#mártaasztala (12)

Ma a szabadidőmben két, látszólag teljesen különböző témával foglalkoztam: a pénzügyeimmel és a kerti virágokkal.

Mivel az iroda, amelyiknek dolgozom, éppen elveszített egy fontos klienst - pont azt, amelyik a munkaidőmnek körülbelül a negyven százalékát jelentette -, ezután még akkor is kevesebb lesz valamennyivel a fizetésem, ha helyette megkaptam más munkákat. Ezért ma átnéztem a kiadásaimat és lemondtam néhány Patreon előfizetést, csökkentettem néhány rendszeres adomány összegét, legalábbis addig, míg jobban átlátom, hogyan alakulnak a dolgaim ezen a területen. Csak a gyermekeimnek küldött szerény havi összeg maradt ugyanaz. Fontosnak tartottam, hogy ne csak úgy leállítsam ezeket az utalásokat, szó nélkül, hanem írjak egy-egy üzenetet is, egy kis magyarázattal, sok-sok köszönettel. 

Utána kimentem a kertbe nézelődni. Idén talán végre terem némi gyümölcs a fákon, amiket még én ültettem néhány éve. Mindent megszámoltam: lesz egy darab alma, három darab birsalma és öt szem cseresznye. Olyan gyönyörű minden! A rózsák versenyt illatoznak, a levendulák a szemem láttára nyílnak. Mr. Darcy pedig megtanult a balkonon át közlekedni a direkt nekik épített kis macskalépcsőn, ma hozott is ajándékba egy - nagyon is élő, ámde farok nélküli, rémült - gyíkot, letette szépen a szőnyegre. Nagyon szeretem a gyíkokat, csak nem megfogni, de azért valahogy sikerült kivinni a kert végébe, nem is tudom, melyikünk várta jobban a mentőakció végét, én vagy ő. Letettem a fűbe, minden jót, boldog farokvisszanövesztést kívántam, s arra gondoltam: a szeretet néha ilyen. Ilyen érthetetlen. Ilyen rémületes vergődés. Ilyen szédítő érzés, mintha valaki egyszer csak felemelne, miközben gyorsan máshova szállít, s te talán csak később érted meg, vagy talán soha, hogy biztonságos helyre tett, megmentette az életedet.

6 comments:

Anonymous said...

Gyönyörű gondolatok, csodálatos virágok és az az utolsó képkocka ( szintén vörös kandúr gazdiként) nálam mindent visz! 🥰
(Kriszti)

Anonymous said...

Köszönöm! 🤍

Anonymous said...

Az utolsó cicás kép nagggyon.... :) Hédi

Zsuzsa said...

Tudom, hogy pénzről nem illik beszélni, és abszolút nem az élet értelme, de azért sajnálom a fietéscsökkenést, és drukkolok, hogy visszatérjen!

márta said...

Köszi! :) A pénz fontos, érdekes, egyáltalán nem katasztrófaként élem meg, hogy most kicsit átalakulnak a dolgaim, inkább inspirál, mert így más munkákat is kapok a cégen belül - nem csak én vagyok érintett -, új dolgokat tanulok, kereshetek is valami más mellékállást, nyitva tartom a szemem, költhetek kevesebbet... (De tény, hogy majdnem letöröltem a bejegyzést, mert nem sikerült túl költőire, mert talán tényleg nem illik...örülök, hogy kibírtam és nem tettem.:)

Zsuzsa said...

Ugyan, ez is az élet része. És végülis fontos, ebből lehet könyvet venni, utazást, virágmagot, csokoládét:-)