Monday, September 29, 2008

Tudtam, hogy

ma el fogok felejteni valamiket, mert reggel ezzel a határozott előérzettel ébredtem. Napközben kiderült, hogy Annának az ebédjegyét felejtettem el odatenni, de elbicikliztem az iskolába és odaadtam neki. Az iskola egy dombon van, és ne tudjátok meg, hogy fele utat a biciklit tolva tettem meg, úgy téve, mintha csak a tájat szeretném nyugodtabban szemlélni, pedig nem is. Aztán pénzt akartam felvenni az automatából, és ez egy olyan művelet, amit kismilliószor megtettem már. Ma nem sikerült, mert elfelejtettem a négy számjegyű kódot. Illetve hát tudom, milyen számokból áll, de a sorrendet sehogy se találtam el, vagy nem tudom. Kíváncsi vagyok, mi következik ezután, hiszen hol van még az este.
Amúgy tegnap este megnéztem ezt a francia filmet, köszi Krisztinek, hogy felhívta rá a figyelmemet...Pont az ilyen filmeket szeretem. Hiába, a franciáknak nem csak nyelvük csodaszép, de filmet is tudnak csinálni...

2 comments:

Klári B. said...

Hat en is kezdek feledekeny lenni, megint neki kell fogjak listat irni magamnak.

ivetabt said...

Ezt a filmet én magyar szinkronnal néztem, de nagyon tetszett. Amint van egy kis időm, főleg hajnalban vagy este, keresek egy jó kis francia filmet a neten :-)