Monday, September 8, 2008
Most, hogy
részletesen kitárgyaltuk a házassági évfordulónkat, a sajátságos menükészítési terveimet meg miegymást, közben meg is érkezett ide az ősz. Nagyon szépen sárgulnak a levelek, s nemcsak sárgulnak, hanem pirosodnak, barnulnak, rozsdáznak mindenféle árnyalatban...De onnan is tudom, hogy itt van, hogy ma este elő kellett vennem egy pulóvert és a rózsaszín sízoknimat. Amúgy meg Annácska szinte minden nap felbosszant a piszmogásával, ahogy órákig ül egy tízperces házifeladat fölött, és mellesleg ma csak este kilenc után derült ki, hogy a felét meg sem írta, de azért elment biciklizni Apával...Hát az úgy is marad, mert az alvás az fontosabb. És csak mondtam, mondtam neki a magamét - ő pedig odajött és átölelt, megígérte, hogy soha többé, csak hagyjam már abba...:) S különben is, ő annyira szeret engem, mint cica a tejfölt... Errefelé a gyerekek tudják, hogyan kell lefegyverezni a zsörtölődő anyukákat.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
6 comments:
:))
Cica a tejfölt :))))
Köszönöm szépen a figyelmességed, a finom csokoládét. Még megvan ugyan de megelőlegezem, hogy igenis, amit te küldesz az csak finom lehet.
puszillak szeretettel.
és most megyek szoptatni ;
Erika
:))) Hát ennek én se tudtam volna ellenállni :)
Erika, látom, kissé későn ért oda, de...mielőtt szültél, sokat gondoltam Rád, és arra is, hogy szerintem kislányod lesz, azért választottam azt a csokit. :)
:) hat egy ilyen lanynak nehez ellenallni. A tanitonok mit sozlnak ott az elnemkeszitetthazifeladathoz? Mert mondjuk en is ahive vagyok, hogy inkabb aludjon a gyermek, na de legkozelebb jobban utana nezek a dolgoknak, hogy ne tortenjen meg megegyszer. Amugy anyunak is volt nem egyszer ilyen gondja a gyerkoceivel, foleg a fiukkal, de meg velunk is neha neha.
Ez egyedi eset volt, úgy hogy tudtommal nem szólt a Frau semmit...:)
Post a Comment