cenzúráznak itthon, az a helyzet, szóval ezentúl nem írhatok bármit és bármiről...pedig az illető aprónépek nem is olvassák a blogot, de tudnak a létezéséről, és ha rájuk nézve nem túl hízelgő véleményt kialakító viselkedést produkálnak (egyszerűen próbálok fogalmazni:), rám szólnak, hogy ezt nehogy meg merjem írni. S igazuk is van, mert ugyan ki szeretné, ha kedves családtagja nyilvánosan elmélkedne a mindenféle esendőségeiről...úgy hogy ezentúl még jobban fogok igyekezni, nehogy valakiről kompromittálót írjak, csakis és tényleg csakis saját magamról, ami megintcsak rém nehéz lesz, lévén hogy alig van hibám...
6 comments:
Tudod Márti, mi egy olyan világban születtünk, ahol mindig megmondták mit csináljunk, és nem nagyon volt más választásunk. Engedelmesség !!!
De van a gyermekeinknek is saját személyiségük-és ezt te is tudod-amit tiszteletben kell tartani. Ha ezt nekem valaki 10 évvel ezelőtt mondta volna, biztos megbánta volna :)Szerintem te nagyon jól csinálod. Jó 7et kívánok nektek.
:)
Azért az a szoba... az nem egy egyszerű eset :-)
Szerintem hasznalj alneveket, es a lanyok ha elolvassak majd mondhatod, hogy "aa, ezt nem rolad irtam, hanem a masikrol" :))))
Vagy ird magadrol, es mi majd eldontjuk, hogy vajon te kerultel haza nyakig sarosan az iskolabol, vagy valamelyik az aprosagokbol :D
Na Márta, ezzel én is így vagyok:)
Én már lassan tökéletes vagyok:D
Doris, ugye te soha nem láttál még ilyet? :)))
PI, egy pasi, aki takarít, az nem lehet más, mint tökéletes. :)
Post a Comment