Monday, April 11, 2011

József

Attila születésnapját tűzhelyre kifuttatott tejjel s ezzel egyidejüleg legszebb versének homályos folyosónk falának nekitámaszkodva való olvasásával ünnepeltem.

13 comments:

Borzási A. Kriszta said...

annyira szép a kép...

videkek said...

Nagyon szeretem ezt a verset (is)...

Katalin said...

az igazi ünnep a szívben szól, ahogy felfénylik a vers álmából, és ott van a kifutott tejben, az otthonelőszoba fényében...

Thea said...

Elfelejtettem.
Köszönöm, hogy emlékeztettél rá és hogy ilyen szépen!

Kőrösi Mercédesz said...

Ez valóban félelmetesen szép vers. Mindig meghat.
A kifutott tej szaga már elillant, de a félhomályban olvasás emléke ott marad... gyönyörű a kép!

gza said...

Köszönöm az inspirációt, én is előveszem a JA kötetet mára. :)

Gree said...

IMÁDOm az írásaidat.
Olyan jó lenne könyvként is forgatni, mert akkor bármikor elővehetném és meríthetnék a te kedves gondolataidból.

krisz said...

Igazi lelkünket, akárcsak az ünneplő ruhákat gondosan
őrizzük meg, hogy tiszta legyen majd az
ünnepekre.
Ezt pedig én szeretném küldeni Neked.
Megköszönni.

honfiviki said...

Szeretem.

márta said...

köszönöm..

L. M. Zsuzsi said...

:-) de jó. szeretem ezt a verset nagyon. és ezt a bejegyzést is - hogy a csodába tudsz ilyen remekbeszabott mondatokat???

Natimi said...

Ez a kép egy csoda!!

Szeretem József Attila verseit,szavaltam is párat tőle..

jantu said...

szerintem is ez a legszebb verse :)