Monday, August 9, 2021

Mindig is

a mindennapok érdekeltek a legjobban. Előreláthatólag az utolsó kívánságomnak is - feltéve ha lesz majd hozzá erőm, időm - a palacsintához lesz köze. Csak venni, egy ilyen szokásos hétfő reggelen, mint a mai, amikor a hétvége folyamán elfogyott a kenyér, egy kis lisztet, néhány tojást, tejet, vizet, hozzá pár kanálnyi olajat. S csak sütni még egyszer az életben néhány palacsintát. Eperlekvárral és nutellával tölve, természetesen.

6 comments:

Katalin said...

drága Márta, kívánom neked, hogy teljesüljön ez a kívánságod (is)...annyira aranyos vagy: elképzeltelek, hófehér hajjal, fehér főkötőben, hajlott háttal, szemüvegben, papucsban hálóingben sütöd az utcsó palacsintákat, imádom)

iri-aldasszomj,blogspot com said...

Eppen most teljesítettem unokaim kívánságát:nutellás palacsinta😁

iri-aldasszomj,blogspot com said...

No...meg sok sok légyen ezután is!!!!

Kósa Márta said...

Vaj! Olvasztott vaj... olaj helyett, azzal finomabb.
Unokás napjaim része a palacsintasütés.

márta said...

Tényleg? Legközelebb kipróbálom. :)

Katalin said...

és gyümölccsel https://www.instagram.com/p/CSbPmWyjO76/