Kicsit visszalapozva a füzetben, melyben a naplómat - és a szívemet - vezetgetem, s amiből - mivel sok (s)írnivalóm volt mostanában, hamar megtelik - csak néhány üres lap van már hátra, szíven üt a sok küzdelem, és a sok elengedés is. Ez volt az egyik tevékenység, ami segített: írni, mindenről, őszintén. Szembenézni azzal, ami van. Az elmúló ősz egyrészt életem egyik legszebb ősze volt, már ami a színeket, a természet lassú változását illeti, másrészt az egyik legnehezebb. A szépség mindig segít, mindig megkönnyebbülök, ha akár a legnehezebb helyzetben is képes vagyok észrevenni például azt, hogyan suhan át a füzetemen egy eltévedt napsugár. Akkor jó. Akkor minden rendben lesz, gondolom, amíg képes vagyok észreveszenni és megköszönni, ha valami, bármilyen tünékenyen és átmenetien is, de szép.
Néhány napja leesett az első hó, s arra gondolok: akkor jó, akkor minden rendben lesz, ha így el tud varázsolni még mindig, ennyi év után is. Ma reggel könnyű szívvel ébredtem, s mivel nem volt itthon kenyér, meg amúgy is, lementem a pékségbe reggelizni és olvasni.
Néhány nap múlva kezdődik az advent. Egyáltalán nem állok készen rá. Nézem a karácsonyi díszeket a boltokban, s arra gondolok, hova sietnek, miközben én vagyok az, aki késik. Még nem készültem fel a készülődésre, még nem várakoztam eleget a várakozásra.
8 comments:
Mindig csodáltam, az előző években, amikor láttam, hogy már advent elején készen álltál a karácsonyra, neked, mint az okos szűzeknek, már akkor volt elegendő olajod a lámpásodba, amikor én még csak terveztem, hogy egyik nap elinduljak végre az útra, olajat venni, remélve, hogy talán visszaérek még a menyegzőig. Aztán persze mindig befaroltam még épp időben a karácsonyfa alá, de lélekben legtöbbször csak a két ünnep között olvadtam fel, és érkeztem meg... Azt hiszem, hogy bár csodálatraméltó az, ha úgy tud élni az ember, hogy mindig, minden nap ünneplőbe van öltöztetve a szíve, és december elejére az otthona is, de ha nem, ha az advent idején "csak" úton van, mint a napkeleti bölcsek, vagy a napnyugati együgyű pásztorok, akkor az is rendjén van, a lényeg, hogy megérkezzünk végülis az ünneplésbe, apránként. Vannak évek, amikor mintha messzebbről kellene elindulni, meg hosszabb ez az út... vagy talán csak olyan új, nehezebb utat adatik meg bejárni, megmászni, aminek most jött el az ideje, nem tudom, de azért az a kis csillag világít és vezet majd, és ez ad reményt.
Szív alakú perec....de szép!
I always read your blogs with my heart, not just my eyes and head. It happens because what you write hits home. Your snow pics are cool. It's pretty, still all white. Over here, it's been raining like crazy all day.
About Advent and Christmas, I'm not big on sticking to set days, you know, with the whole food, lights, and get-together vibe. I'm Christian, but I don't go all-in on these celebrations. What if I just think about Jesus every day. I believe in it, but why get hung up on his birth in December?
For me, every day is just a regular day with Christ.
By the way, started reading the Gospel of Matthew today. If it's Christmas, maybe I'll be at the crucifixion or resurrection part. We'll see where it goes, no set schedule or anything.
I love seeing you in your photos. For me, it's about time to cook. The folks in my house are happy because I'm going to make Dutch wraps for them.
🙏❤🌲
Egyébként, ha valakitől meg lehet tanulni azt, hogy hogyan lehet egy bármilyen hétköznapot ünnepivé átlelkesíteni, vagy bármilyen homályból fényt csiholni, és amellett megmelegedni, az te vagy!
engem most a sajátkezűleg készülő adventi kalendáriumaim hangoltak...és valahogy omlanak rám az ajándékok azóta: könyvtári könyvben talált könyvjelző, idős néni viccelődése, a gazdaboltos kutyája (ahogy játszott velem fegyelmezetten a pult mögül :))))))), a tavalyi díszek közt lelt szívhezszóló üzenetke (elhunyt barát utolsó kézírása), váratlan meghívás egy kávéra, történetmesélős workshopon hallott novella (Mrozek "Zuhanás közben"), kórusfellépés után a karnagy személyes dicsérete, a fellépés után váratlan ajándékként egy kórustárs hazáig autózott velem....csupa előrenemlátható váratlan szívmelegítők ♥
és ráadás ma: Megérkezett Matthew McConaughey tündéraranyos mesekönyve (lehet inkább megtartom magamnak ♥) "Attól még"
💛🎀😊
Post a Comment