A reggel sietősen indul, de még idejében lelassítom. Továbbgörgetve a tegnapi gondolatokat listába rendezem a ma reggeli igeneket.
Igen
a szép dolgokat felsoroló listákra.
A reggeli naplóírásra, ami segít az öröm felé terelgetni a szívemet.
A munkámra, az asztalomon sorakozó mappákra, mert nagyon jó érzés, hogy bár szerényen, de képes vagyok anyagilag támogatni a felnőtt gyermekeimet.
Igen az ünnepekre, születésnapokra. Néhány napja volt a férjem születésnapja, aki általában hallani sem akar ünneplésről, de mégis sikerült meglepnem, örömet szereznem.
A társasjátékokra. Az asztalon mindig készenlétben van néhány, amit hamar, még a legfáradtabb hétköznapon is végig lehet játszani vacsora után. Ha étterembe megyünk, becsúsztatom a táskámba. Igen a játszásra.
Igen az apró csodákra. Hogy milyen finom illat van vasalás után a kis gardróbszobában. A krókuszokra a kertben. A napsugarakra, ahogy simogatják az arcomat. A tavaszi eső illatára az aszfalton. S a szavakra! Ahogy a szavakból, ahogy például épp most írok, szöveg lesz, ami semmi különösről nem fog szólni, mégis érthető lesz, mégis hatása lesz, remélem.
Igen a lassú, alapos, kitartó olvasásra.
Igen a finom reggelire s a szépen megterített asztalra még akkor is, ha csak én vagyok itthon.
Igen a frissen hegyezett ceruzákra s a régi, agyonviselt pulóverekre. A szép matricákra.
S végül az utolsó, már kihűlt korty kávéra a csésze alján, mert ez a legfinomabb, és azt jelenti, hogy készen állok s hogy kezdődhet a nap.
10 comments:
🙏🤗
Ölellek Márta!
I g e n!
Az igen...
Tegnap végre igent mondtam magamnak és megnéztem Munkácsy festményei a Szépművészeti Múzeumban. Oly tökéletes és oly kifejező, és feledhetetlen. Hosszasan ültünk a Honfoglalás előtt -igyekezve millió apró részletét befogadni. De sokszor mondunk nemet - időhiány, kényelem, vagy egyéb miatt. Hálás vagyok a tegnap ajándékaiért.
Nem tudom neked elmondani, mennyire hálás vagyok az írásaidért, az "igen"-eidért, ...olyanok nekem a mondataid, mint valami kedves virág, úgy teljes a napom, hogy tudom, hogy ott van, jó emlékezni is, és néha alaposabban megnézegetni, mesélni róla, és válaszolni rá, és gyönyörű figyelmeztetéseit ébren tartani, hogy mindig vannak IGEN-ek a világomban...bármi legyen is odakint
Igen, igen. (Én is épp Lukács evangéliumát kezdtem el most olvasni, átimádkozni)
Köszönöm 🐦
Egy ilyen kirándulás emléke még sokáig elkísér és inspirál, erőt ad és örömet ✨
Köszönöm, sokat jelent 🌷
Idén az egész Szentírást el akarom olvasni, így tartok most a Mózes ötödik könyvénél (míg itt átküzdöm magam!) és Lukács evangéliumánál.🙋♀️
hálás vagyok, hogy minden hsz-ra válaszolsz mostanában, ez új, és nagyon finom
Igyekszem.:)
Post a Comment