nyuszi füle lekonyul, dorombol a kiscica...s én még mindig olyan úri huncutságokkal foglalkozom, hogy a nyakamat bugyolálom, mert jajajaj, de fáj a torkom, mint még soha, pedig már ittam forró teát, ettem fagyit, de sehol semmi javulás. Remélem, mindenki sajnál már, és ne kívánjon senkise gyógyulást, mert kár a gőzért. (Még azt is meg akartam fogadni újévre, hogy nem panaszkodom többet, de az túl durva lett volna, mert akkor miről fogok postot írni, ugye...)
Csak egészség legyen, a többi nem számít,
Messze van London és messze van Párizs,
De engem már nem érdekel az egész...(Republic)
Hát nem is. Csak forgok itt önmagam körül, pedig vár rám ez a szép világ... Amerika, London s Párizs...(erre tudok egy jó rímet is, de nem akarom leírni)...Najólvan, további szép estét, és örülök, hogy szeretitek a csirkémet.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
2 comments:
te, mi hasonlítunk egymásra:)) Nekem is csütörtök óta fáj a torkom és mostmár az orrom is csorog, de nem akartam a blogba semmit se írni, hogy ne panaszkodással kezdjem az évet, de aztán az előb csak leírtam mi a helyzet velem, mert másról nincs miről írjak:))
En is tudom am azt a rimet!:P
Post a Comment