Az úgy volt, hogy

vagy két napja létrehoztam egy új emailcímet, meg minden, mégpedig azért, hogy létrehozzak egy új blogot. Azt is létrehoztam, megvan valahol. Valószínüleg ez is egyike eleve kudarcra ítélt kósza ötleteimnek, merthogy ilyen sok van nekem. Mert arra gondoltam, hogy mivelhogy mikor ezt az egész blog-mizériát elkezdtem, eszembe se jutott, hogy lehetne kicsit óvatosabban nekilátni, valami nicknevet választani, vagy ilyesmi...Nem, én mindjárt a nevemet tettem meg blogcímnek, felraktam egy csomó képet, szóval naivítás a köbön. Nem mintha bármi rossz ért volna közben, de akkor is. És gondoltam, legyen egy másik blog, ahol én leszek maga a homály. Na, és az van, hogy totálisan elfelejtettem...nem a jelszót, arra emlékszem, hanem az új emailcímet. Mindent megpróbáltam, de nem és nem sikerül belépni, pedig akartam írni valami jó titkosat. Szóval üzenem az új emailfiókomnak és az új blogomnak, bárhol is leledzenek, hogy viszlát, mert én ugyan nem vagyok fatalista, de most úgy tűnik, hogy még a tudatalattim se akarja, hogy én legyek a legújabb ismeretlen bloggerina.
Apropó blog: ma olvastam egy újságban, hogy az átlag magyar blogger az huszonöt éves és férfi. Najó, hogy már megint nem vagyok benne az átlagban.