Nincs még egy éve annak, hogy megvettem életem első fonalát elhatározván, hogy én akkor most kötni meg horgolni fogok, és akkor ezek szerint ennyi sok fonalat vettem meg pluszba azóta. Mondjuk olyan rengeteget azért nem kötöttem és nem horgoltam ám. Mert mondjuk az én alkotási ihletettségem is olyan, mint ahogy a dal is mondja:
meggyújtom eloltom, meggyújtom eloltom. A szennyestartókosarat azért vettük, hogy a gyerekszobában majd gyorsan lehessen beledobálni a játékokat, vagy úgy egyáltalán gyorsan lehessen beledobálni a szanaszét levő dolgokat, ha váratlan vendég jönne, de inkább a maguktól gyarapodó fonalaimat tartom eztán benne. A szennyest amúgy a világ összes kosara sem tudná már tárolni, mert a mosógép elromlott, és én úgy mosok ideiglenesen kézzel, hogy most már értem miért mondta régen anyu, inkább menjek tanulni, mert nem vagyok való a kétkezi munkára.
Jöhet a tél. De csak miután kötöttem még egy pár zoknit.
Ez egy tál alma. A világ legfinomabb almája. Mert otthonról való, azért.
Ez pedig a legújabb tolltartóm. Csak lefotóztam, hogy megmutassam és el is teszem gyorsan, különben elkérik tőlem egyesek, pedig nekem ez most kell. Jó kis régi fatolltartó, amiben jó ceruzának lenni.
3 comments:
Micsoda véletlen! A mi mosógépünk is felmondta a szolgálatot, de már javítás alatt van. Az én fejemben is megfordult, hogy kézzel kimosok pár dolgot, de aztán eszembe jutott, hogy vannak nekünk itt nagyon kedves barátaink, olyan is, akinek két(!) mosógépe is van. Nyilván alig várják, hogy segíthessenek végre. Hát én teret engedtem ennek a vágynak és 2-3X átvittem a szennyest.Csak a legszükségesebbeket. A maradékkal tele van a fürdő...
A fonalak(és az anyagok)nálam is gyülnek,de nem ilyen szép,nemes tartóban.
Nem tudom, hogy mi lenne, ha nálunk is felmondaná a szolgálatot a mosógép, inkább bele sem gondolok. Így is elönt a sok szennyes, már nincs hely a lakásban a szárításra....
Post a Comment