Tuesday, June 8, 2010

Enyhén

zaklatott lelkiállapotban enyhén zaklatott lelkiállapotú gyerekekkel kimentem tegnap estefelé a kertbe, zsákomban vagy három verseskötettel, nem tudom miért pont hárommal és miért pont verseskötettel, aztán az lett a vége, hogy órákig csak nézegettem a virágaimat, nézegettem a felhőket, a magasra nőtt bambuszt a levendulabokor mellett s ha csak rajtam múlna, ott várnám meg a földön ücsörögve étlen-szomjan életem első saját paradicsomának megérését, egyszerűen már több mint harminc éve nem bírom megunni ezt az állandó szemlélődést, hát mi lesz ennek a vége, csinálni is kéne már valamit.




13 comments:

Borzási A. Kriszta said...

már nagyon vártam a következő bejegyzést!

Edit said...

En is! Reggelente mindig bekukkantok, mert igy biztosan valami szeppel indul a napom!

Monika said...

Ugyanilyen vagyok....:) Képes lennék akármeddig szemlélődni,csakhát :"ebből nem élünk meg..."-sajnos....

Anonymous said...

Jaj, én ma nagyon sokat nyertem a nézelődésből! Üldögéltem és néztem a kiscsirkéket. Csak úgy. Hogy hogy nőnek miközben nézem őket. Aztán egyszer csak megláttam, hogy valami kínja van az egyik kecskének. És IGEN!!!! Végignézhettem, ahogy megszületik egy kiskecske! :D Szóval ez olyan, mint a horgászat. Lehet, hogy nem fogsz semmit, és akkor látszólag haszontalanul töltöd az időt, de az is lehet, hogy kifogod a tó legkövérebb halát. Én ma úgy érzem, kifogtam :)

iri said...

IIIIIIGY szuletnek ezek a szep kepek , meg beirasok...!Koszonom!

márta said...

Gira, egy kiskecske születése majdnem olyan izgalmas, mint egy kisparadicsom beérése. :)))

Köszönöm a jó szót mindenkinek.

Tücike said...

Milyen szep "kisparadicsomod" van :)
A mienken meg semmi sem latszik, meg messze van a kerti paradicsom szezonja...

Ilona said...

"A Jóbarátok Boltjában ül két jóbarát boltos, és csak dúdolgat.
-Így nem megyünk semmire-dúdolgat az egyik.-De nem is akarunk-dúdolgat a másik."
Aranyos, nem?

Anonymous said...

:-( nem jó a zaklatottság! :-(

Lele said...

Milyen jó,hogy van kertetek és ki"ücsörghetted" a zaklatott lelkiállapotodat.Biztos mire hazaértetek már egyik se volt olyan állapotban mint mikor elindultatok a kertbe.
Zsófikám is paradicsomot szeretne a minikertünkbe ültetni,holnap piacnap irány palántát venni.
Jó kertészkedést,olyan kis herceg módra!

Anna said...

Most akkor gyakorolhatom az együtt örülést. Szomorú helyzetünk ellenére: a mi királyságunk egy pontosan 30x115cm ágyás, amibe két paradicsompalántát is öltettünk. Ma reggelre az egyetlen termésünket valaki leszakította:(

márta said...

Ó, át tudom érezni a szomorúságod. :) De tényleg.

doris said...

Azt hiszem, a fotóid is azért ennyire szépek, mert jól tudsz szemlélődni.