Sunday, June 20, 2010
Minden nap
hálát adok a virágokért. Néha nem is tudok mást mondani a jó Istennek, de ezt minden nap elmondom neki, mert egyszerűen lenyűgöz a szépségük, a sokféleségük, a különböző igényeik és - ha lehet ilyet mondani egy virágra vonatkozóan - az életörömük.
Néhány nap múlva elutazunk, ezért ma annyi virágot hoztam haza a kertből, amennyit csak elfért az ölemben. Hogy most hetekre előre beteljek velük. A gyerekek még kint bicikliznek a ház előtt, én pedig virágszirmos fürdővizet készítettem nekik.
Időnként megengedhetünk magunknak egy kis pazarlást, szerintem.
"Az ember itt kevés a szeretetre.
Elég, ha hálás legbelül
ezért-azért; egyszóval mindenért."
(Pilinszky J. : Az ember itt)
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
5 comments:
Csudajó lehet nálatok gyereknek lenni... de ezt már mondtam... vagy gondoltam? akkor most mondom :) ölellek! A vers pedig a kedvencem, az egyik, kint van a falon, sok más egyéb mellett...
micsoda kényeztetés, ajjaj...
ilyenben még nem is fürödtem. Márta, én lopom innen az ötletet, nem feltétlenül magam számára, hanem a jövőre nézve:)
Barmennyire is pazarlunk nem erhetjuk el Isten pazarlasat ami a szineket meg formakat illeti, na meg a szamukat, a viragok formalasaban.
Ez nem is pazarlás,hiszen azért lettek teremtve,hogy nekünk szép legyen és jó a sok nemjó között....Hajjjj,ha a lányom hazajön,én is csinálok neki ilyen fürdőt::)meg magamnak is.:)
:)
Gyönyörű szép virágaid vannak!
Post a Comment