Friday, October 14, 2011
Kócos, kékharisnya
háziasszonyokról szóló filmbe illő jelenettel szoktam a hajnali kelések ellen lázadozni. Míg szédelegve készítem a reggelit és a tízórais csomagokat, angolul tanulok ugyanis, verseket. Edgar Allan Poe, Pablo Neruda meg mindenféle verset. S mikor jönnek az álmos gyerekek szép sorban reggelizni, mindegyiknek elszavalom az aznapit vagy a tegnapit, ők pedig mondják :" Ez nagyon szép volt, anya, miről szólt?", én pedig mondom: ez az alvásról, ez a magányról, ez pedig a hagymáról.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
8 comments:
De gyönyörűek azok a sokszinű, őszi falevelek....és a rózsák is....
elolvastam a három angol verset is...azok is szépek...
kedvenceim: az első kép és az első vers :)
köszönöm!Neked mindig sikerül egy kicsit szebbe tenned a napom!:)
Beautiful... all of them (the photos and the poems :) )
A hagymás versről eszembe jutott egy másik, egy régi tankönyvben leltem, s nekem az is nagyon tetszik...
Valentine
Not a red rose or a satin heart.
I give you an onion.
It is a moon wrapped in brown paper.
It promises light
like the careful undressing of love.
Here.
It will blind you with tears
like a lover.
It will make your reflection
a wobbling photo of grief.
I am trying to be truthful.
Not a cute card or a kissogram.
I give you an onion.
Its fierce kiss will stay on your lips,
possessive and faithful
as we are,
for as long as we are.
Take it.
Its platinum loops shrink to a wedding-ring,
if you like.
Lethal.
Its scent will cling to your fingers,
cling to your knife.
(by Carol Ann Duffy)
...első kép most a kedvenc! :) többi se kutya :D
versek közül szintén az első! :)
...további szép őszt Nektek, Márta!
Köszönöm nektek...
az első vers csodálatos üzenettel bír.
Ezt én is meg kell tanuljam. Köszi.
Post a Comment