másképp berendezni, újféle dolgok készítésének nekiállni mindig nagyon izgalmas. Tegnap egyedül szétszedtem egy ágyat, helyébe felállítottam a varróasztalomat, majd reménytelen tekintettel nézegettem egy ideig a rá kiteregetett félkész munkáimat: egy kötött takaró, három készülőfélben levő baba és egy hímzés, amit talán pont négy éve varrok. Régi, viharvert barátságok hangulata van szegény, gyűrött kis tárgyaimban.
Pedig, nagy öröm van, csak kevésbé látványos, a folyamatos rendbentartásban, az elkezdett dolgok befejezésében is. Néha nincs is nap végén egyebem, csak a jól elvégzett munka öröme. Arra gondolok, ha végre befejezem, mert be fogom fejezni a takarót is, a hímzést, a babákat is, - olyan érzés lesz, mint egy rég várt barát érkezése. Az pedig nagyon szép lehet.
Millió köszönet, hogy játszodtatok velem. Elolvastam és örültem minden egyes kommentnek, ma reggel pedig behunyt szemmel húztam egy nevet a harmincból. Kedves Éva, remélem, ugyanolyan örömmel fogod viselni a fehér kesztyűt, mint amilyennel én készítettem.
Saturday, October 1, 2011
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
13 comments:
Óh, hát enyém lett a kesztyű? Nagy örömmel fogom viselni, a te melegséged is velem lesz hideg téli napokon.
Köszönöm!
Kedves Márta!
Elküldöm, mert hátha nem ismered azt a blogot, amelyben a Tiédhez hasonlóan, sok-sok gyönyörűség olvasható, mint pl. ez a lomkabátmedve meg van még benne ilyen is.
(Mindketten olyan szépen föl tudjátok oldani a szomorúságot...)
Írtam egy e-mailt neked!
szeretem a szavaidat,
"játszodtatok"
kedves
és annyira jó TUDNI Rólad,
meg arról, ahogy rendbeteszed a dolgaidat/holmijaidat
Mi köszönjük, örülök Éva kesztyűjének :) Szép hétvégét!
Megha nem is neveztem be, kovettelek, orvendek az Eva kesztyujenek.Megjegyeznem , hogy en nyertesnek erzem magam valahanyszor olvasom bejegyzesed, hisz szinte jatszva tarsz elenk egy-egy elettoredeket,elenken es eloen.Koszonom!
annyira magamra ismertem. nálam két baba és több félbehagyott kislányruha vár arra, hogy befejezzem. Mindent a maga idejében....
oh, hát az ez utáni bejegyzésed eltűnt??!!:(
Megjött a kedvem az ilyen kis faliújsághoz, én is fogok egyet gyártani a csajoknak! :)
bocsi, most igazából már nem is tom volt-e vagy csak képzeltem, h van egy újabb bejegyzésed... mások tudják? Márta?
nem tudok róla, hogy lett volna :)
jól van Márta, akkor megnyugodtam! olyan szórakozott voltam egész 7en, h nem csoda, h már-már mindenfélét képzelek :D:D
Azt képzeljük, amire vágyunk...:-)
Post a Comment