Tuesday, November 13, 2012

Az Úr az én pásztorom.

Mikor már úgy vélem, csendesen és nyugodtan tudom szemlélni az összes veszteséget, (ich trauer nicht, ich weine nicht...) elszalasztott lehetőséget, az elpazarolt időt, szóval a visszahozhatatlanul elrontott kis és nagy dolgaimat, akkor - gondolom azért, hogy ebben a nagy csendben és nyugalomban nehogy érzéketlenné váljon a szívem, - egy  inkább rosszul, mint jól átzongorázott félóra végén, Tanja egyetlen mondata felkavar, megsebez, megríkat, megvigasztal, meggyógyít:
 Nem igaz, hogy nem vagy tehetséges, sőt úgy gondolom, ha gyerekkorodban elkezded, jó zongorista lett volna belőled...

(A Te vessződ és botod, azok vigasztalnak engem.)


11 comments:

Veress Róbert said...

Amit a gyermekkorból hozunk, az a mienk....és amit nem, azzal is élnünk kell, valahogyan, méltósággal, bizalommal...

Tündérlátta said...

A gyermekeink nagy tanítók számunkra.

aarkus said...

Gratulálok ahhoz, hogy egy tehetséges hobbizongorista válik belőled szép lassan! Micsoda váratlan ajándék ez, nemde? :-)

Anonymous said...

egy könnycsepp

Monika said...

Drága Márta! Valószínüleg megríkatlak ezzel a felvétellel.Velem is ez történt :http://www.youtube.com/watch?v=uHAo8wusNUk&feature=share

Éva said...

Jó lenne, ha tudnék valami nagyon okosat írni. Csak annyira telik, hogy akkor tedd most, zongorázz most- ha eddig nem-, és leld örömöd benne.
Családi zongorázások a lányokkal!?:-)
Végül is ez sem semmi jövőkép!

Éva said...

El tudom képzelni, hogy ezt játszod:

https://www.youtube.com/watch?v=-oIJ4vrZTUA&feature=related

márta said...

Igen, ezt viszonylag hamar meg tudnám tanulni, bár ki tudja, mert most éppen a karácsonyi dalokat vettük elő, és négy hangra játszani egyáltalán nem könnyű, még ha úgy is tűnik...A sonatine-k sokkal könnyebbek.

Köszönöm, hogy írtatok...Utólag én sem tudom, min hatódtam úgy meg, talán az, hogy nem szokott dicsérni, s mindig megmondja az igazat, s pont akkor mondott ilyen szépet, amikor pocsékul játszottam végig...Meg hogy hát pont olyan ügyes gyerek voltam, mint más, ez utólag is nagyon jól tud esni.

Éva said...

Én azt nem tudom, nehéz-e vagy sem, de illik hozzád. Én gondolom úgy, hogy illik hozzád, de soha semmi nem biztos!
Karácsonyi dalok? Az már nagyon jó, azzal már készültök valamire, amit én is nagyon szeretek.

εїз Dominika εїз said...

A minap ezt a dalt hallgattam és te jutottál róla eszembe. :)
Számomra mindig erőt ad...
http://www.youtube.com/watch?v=w9D2e0SdTGw

márta said...

Köszönöm!