Friday, November 2, 2012

Cologne 3.

Estére nem nagyon marad már semmire másra erő, csak céltalanul egyik buszról a másikra szállni, s nézni szótlanul kifelé az ablakon át a nyüzsgő várost.
Egy boltban apróságokat veszünk magunknak s másnak, aztán már a vonatra várva az állomáson, két kezembe veszem egyik duzzogó kis copfos arcát, ( aki valami szebb, nagyobb ajándékra vágyott,) s szentbeszédet tartok: "Őrizd meg mindig, leányom, az egyszerűséget."
Kinevetnek, én is magamat, pedig igazam van.


9 comments:

Lele said...

Nincs olyan év,hogy ne látogatnánk meg.Következö ki-rándulásra ajánlom Aix-la-Chapelle (Aachen) -t.Valamivel kisebb,de annál hangulatosabb.

iri said...

Oh ezek a csaladi "csendeletek".Talan mindennel felernek!

Gál Edith said...

De birom, hogy "szentbeszédet" tartasz ...:))
És igen, igazad van!!!

Rena said...

Az én lányom is annyit duzzog az utóbbi időben, úgy látszik ez valami életkori sajátosság és természetesen az ajándék nálunk sem elég s elég jó soha...
Amúgy köszi a magokat :))

Éva said...

Reméltem, hogy hullámvölgy után jön a hullámhegy blogírásban, és többet kapunk tőled. Most itt a 3 írás, mind a 3 "Mártásan" finom, gondolatra gondolatot ébresztő, az igazság egy-egy szelete, melyhez többször visszatérünk, mert annyira egyszerűen tiszták.

Gyöngyi said...

Kedves Márti, az is nagyon jó hogy ilyen őszi szomorkás időben is elmentek kirándulni :)Szép helyeken jártok! :)
Áldott vasárnapot nektek!

Eszter said...

De szép ez az egész! :)

N. said...

Csak nem azt akarod mondani, hogy itt jártatok a "mi kertünk alatt"?

márta said...

:)