Sunday, January 20, 2013

ebben az


évben is lesz majd kert, és lesznek virágok, s ha én azt tudnám, mi minden lesz még!
 s ami máris van:
 - egy cserépnyi fehér hunyor (Helleborus Niger "Christmas Carol) az asztalon
 - Márai Sándor németül
 - egy név és egy cím: szóval egy könyv, ami miatt nagyon várom már a postást - Viktor E. Frankl: Der Mensch vor der Frage nach dem Sinn (Man's Search for Meaning)
 - egy mondat: "Egy embertől elvehetnek mindent, egyetlen dolog, mégpedig az emberi szabadság utolsó morzsájának kivételével: - hogy bármilyen adott helyzetben megválaszthatja a magatartását, megválaszthatja a saját útját."(Viktor E. Frankl) - "Everything can be taken from a man but one thing, the last of the human freedoms - to choose one's attitude in any given set of circumstances, to choose one's own way."
egy hiteles ember hiteles mondata miatt szeretném elolvasni az egész könyvet.
 - küszködés saját magammal: nem boldog, hanem értelmes életre vágyom.
 - küszködés a kisasszonyok nevelgetésével. a nehezebb útat választom: apróság,de elvárom, hogy elpakolják a ruháikat, még akkor is, ha egyebet sem csinálok, csak kérlelek, parancsolok, fenyegetődzöm, szentbeszédet tartok. vagy pedig, mint ahogy Mrs. March tette, hagyom csendben drámai méreteket ölteni a rendetlenséget. (mi már tudjuk, milyen egyetlen tiszta zokniért egy egész ruhahegyet széttúrni...) nemes cél érdekében vagyok magam számára is nevetséges.
 a kis bábokból csodaszép pillangók lesznek egy szép napon.
 -  a szeretet soha el nem fogy.
 - végül pedig köszönöm a havat, a hideget, az erdőt, a hosszú sétákat.
-  minden csodaszép.

16 comments:

Hajnalka Nagy said...

a szeretet soha el nem fogy!

ezt ragadom ki, mert ez a legmeghatározóbb és leginkább szükséges mondat, ami mind-mind felbukkan a legjobb pillanatokban! :)

tiszta zokni több tucat (szennyes)közt pedig mindig akad :D remélhetőleg!

Adin(k)a said...

Nagyon szép! Köszönöm. :)

Monika said...

Csodaszép ez a vidék!!!!A lánykák lovagolnak a hóban? Ó,milyen jó ez nekik!!!!!És van patakotok....Erre annyira vágyom,de nem lesz ....

eraanyu77 said...

Kedves Márta!
Köszönöm a képeket és az írásaidat! Mindig a te gondolataiddal zárom napi blogtúrámat, mert megérintenek, feltöltenek és ..Egyszerűen jó olvasni, na! :)
Nekünk a kicsi fiú 11 éves, a szobája kitakarítását fél napos ( nem túlzok!) rendrakás előzi meg. A lego békésen él együtt a gitárral, a szénceruzával és a doboz pasztellkrétával némi szennyes és tiszta ruha társaságában a fotelban. ( hidd el, nem félévente 1x takarítok!!)
Ehhez képest a 14 éves nagyfiú szobájában csak az előző esti szennyes zokni lakik az ágy alatt, néha már magától takarít ki és rámol rendet. Viszont semmi pénzért be nem ágyaz! Nem és nem, mindegy mit mondok vagy teszek. Azt hiszem már csak az van hátra, hogy ígéretem szerint kidobáljam az ablakon a széthagyott szamárfészket! :))
Szeretettel Eraanyu

Réka said...

Az első képen az a megbúvó tornyos ház(?) lopta magát a szívembe, egyébként meg mesébe illő, a lovak, a hó...

Éva said...

Nem mintha nem lehetne mindig szép a teríték, de ünnepeltetek is valamit?
Vártam már az új írást és a képeket, én már erről nem tudok leszokni. Öröm számomra mindig!

Klári B. said...

Hianyoztok nekem... :) Kitartas Marta a nevelesben! Ne felejtsd el, most nem latod meg az ut veget a kanyaroktol, de elobb utobb odaersz a "csodas mezore", elobb utobb kibujnak a babbol a pillangok. :)

csillag said...

az a kék!, és az a fehér!, és ez a blog!
:)

Ciripbogár said...

A lovas kislányok a hóban, és az a hunyor!

És köszönöm, hogy felhívtad a figyelmemet Rosa mamára, és erre a különleges életű íróra. Fantasztikusak a könyvei!

marta said...

Hát igen..mindenben benne van a "SZERETET"..minden gondolatunkat,tettünket ez dirigálja!Az már csak hab a tortán hogy ANNo..én kidobáltam a rendetlenség "cuccait" a tetőtéri ablakon..és csak akkor döbbent rá a "vétkes rendetlenke"..hogy Komolyan kell ám venni engem a "főnököt"...mert ha nem..akkor mindenért le kell menni a kertbe.."na jól van Anci..látom nem viccelsz..mindjárt rendet rakok..."..És LŐN REND!....:)

N. said...

"nem boldog, hanem értelmes életre vágyom" - azt hiszem tudom, miért mondod ezt (és azt hiszem te is tudod, én miért mondom ezt)...

márta said...

N., tudom, hogy tudod, hogy tudom....:)

Éva, nem ünnepeltünk semmi különöset, csak azt, hogy egyetlenegyszer a héten együtt ebédeltünk...:)

Mammka, nem a mi gyerekeink lovagolnak, de ők is nagyon vágynak rá.

Éva said...

Márta, elegendő ok az "ünneplésre" a közös étkezés is önmagában!:-)
Csak hajtott a kíváncsiság egyéb információért!:-D

Hajnalka Nagy said...

@ Márta és Éva,

én is úgy látom, h egyre kevesebbszer ünnepeljük a 7köznapokat, h.együtt vagyunk, lehetünk, tehát ünnepelni jó akár egy sima szerdai nap is! :)

VRJúlia said...

Mi még kicsik vagyunk, de a : Tedd el, vagy búcsúzz tőle itt is beválik.Eddig nem is mondtam volna el, de így olyan jó osztozni ebben(is).
:)

márta said...

:)