Szardínia 2.

A második nap - mintha csak itthon lennénk - mindenféle kisebb-nagyobb gondok kezelésével telt-múlt: jobbára nyári tartózkodásra berendezett bérelt házikónkat valamennyire befűteni, beteg gyermekünket gyógyítgatni, etetni az éheseket, itatni a szomjasakat, közben belülről nézni, ahogy esik-esik-esik odakint az eső.
Internet, üzletek, múzeumok, teremtett lélek sehol, de ott voltunk egymásnak mi, s néhány társasjáték, néhány könyv... 
Délután, két zuhé között, lementünk a kietlen partra, homokos cipőben fel-alá járkálni, kagylót gyűjteni, s széltől szanaszét lobogó hajjal egyszerűen csak - mindig is szerettem volna látni, télen milyen - nézni:
csendben,
hosszasan,
ámulattal,
köszönettel
a tengert.