köveket egy ausztriai folyóból cipeltük haza, a kisebbek egy részét a horvát tengerpartról, másik részét - a Krisztus sírjának bejáratától elhengerített követ szimbolizálandó s ünneplő ruháinkat fehéres porral összepiszkolandó - a húsvéti istentiszteletről, a kövirózsákat három éve kaptam egy jóbaráttól.
szeretek mindenféle kicsi világot létrehozni, ha már a nagy olyan, amilyen...
élő naplót, afféle betűtlen feljegyzést itt-ott, amerre járok, kelek.
adj nekem egy növényt, s ígérem: nem foglak elfelejteni
soha, soha, soha, soha, soha...
Friday, April 8, 2016
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
8 comments:
Micsoda színek... <3
De szép :)
Most azon gondolkodtam, milyen növényt tudnék neked postán elküldeni :)
miért tűnik nekem ez most olyan elköszönősnek??
nem szeretném, ha csak emlék maradnál
SOHA SOha Soha soha
adok egy növényt, tessék egy orgona-ág:
http://aja-nagymama.blogspot.hu/2016/04/lepcsok.html
köszi.:)
nem tudom, miért tűnik neked elköszönősnek, nem az.
talán azért, mert nekem az, hogy "adj nekem egy növényt, s ígérem: nem foglak elfelejteni soha, soha, soha, soha, soha... "
olyannak tűnt, mint amikor az előszobában búcsúzkodunk, emléket gyűjtve még az elválás előtt
örülök, hogy félreértettem
amikor nálunk virágzott a 20 orgonabokor, egy vendég se úszta meg, hogy anyu , távoztukkor, nem szedett volna egy-egy hatalmas orgonacsokrot nekik. és még el is hitette velük,hogy jót tesznek, ha elfogadják, mert akkor jövőre még több virág lesz..:) (a búcsúban benne volt a jövő is)
Post a Comment