nem tudom. nem is voltam itthon, nem is magyarázom, s köszönöm, hogy
egyáltalán nem is kérdezed, inkább csak tegyünk az asztalra még
néhány már félig leégett gyertyát.
vacsorám szerény: ebédről maradt fél csészényi leves, hozzá néhány
vers s e hiány, mit nem értek. ne is kérdezd kérlek, legyen elég az, hogy
ez van: e perc, e csend, e havazás, s hogy szelíd fény világítja be
az éjszakát - igen, jól értetted, tényleg havazik!
nem kérek semmit. elüldögélek itt, nem soká, csak míg
kiöntöm e kockátlan papírra lelkem. de közben, most látom, ma lett már a holnap,
no, nem baj - eszembe juttatnád majd, ne is törődjek a kevés alvás miatti
karikákkal a szemeim alatt?
#hétköznapok #azéletem #éncsakúgyírogatokígyéjféltájt #jóéjszakát
3 comments:
szentségtörőnek érzem magam, hogy mégis kérdeznék: (hol voltál?, miért nem alszol?, ilyeneket), de nem teszem:
ez a vers itt a blogon, fura, olyan, hogy megszólít, csitít, nekem szólónak érzem,
pedig nem, így egész, így kész
nem beszélgetés
Egy másik Mártát ismerünk így meg a kockás papírról.... Köszönet érte...
Igen, havazik... Kissingben is...
... Most olvastam újra... És bocsánat, nem kockás, hanem kockátlan... :)
Post a Comment