agyonütöttem. kerülöm, tagadom, felejtem.
kövekkel még jól be is temetem.
de mert élő volt, tiszta és kedves,
mint visszafojtott sírás, egyszer majd felenged.
mielőtt elmegyünk, egyszer még felragyog,
s valahol valaki halkan felzokog.
-----------
tetszik még a hangzása is.
oly szép, mint a harmatcsepp.
s olyan tünékeny is.
------------
nem ismerek senki mást,
ki ily elszántan tudna remélni.
nem engeded el aláhulló kezem.
eljöttél a legvégső határig,
ahonnan már csak egyetlen lépés
a találkozás.
mióta itt vagy a borban, kenyérben,
azóta semmi sem jelentéktelen.
azóta senki sem teljesen
reménytelen.
