jutok el egy-egy nagyobb városba, ezért ma elbűvölve néztem, milyen szép képeslapokat lehet venni mostanában. Azok a kedvenceim, melyek úgy néznek ki, mint a polaroid fotók. Rajtuk egy-két szavas szöveg. Kívánj valamit! Hiányzol. Kalandra fel! Neked...Egyet sem láttam, melyen rosszat kívánó szöveg lett volna.
Tenyérnyi terület is elég ahhoz, hogy kifejezzük a bennünk lakozó igazat, szépet, jót.
Reggel kávéfőzés közben megfigyeltem, ahogy egy rigó az ablakunk előtt elfogyaszt egy szem cseresznyét.
Egy kismadár reggelije is elég ahhoz, hogy higgyek a gondviselésben.
Az erdőben alig észrevehető, pici fehér virágok nyílnak éppen az ösvények mentén. Közelebbről szemügyre véve őket millió további apró részletet lehet rajtuk felfedezni.
Pedig elég lenne egyetlen egy is.
Ma este valahogy még ennyi is meg tudna vigasztalni, a szívem mélyéig.
A szépség nem lehet túl kicsi, nem lehet túl nagy.
A szépség lefele is, felfele is végtelen.
6 comments:
Mennyire igaz amit a kismadár reggelijéről írtál!Micsoda biztató szempont. Ölellek!
Mennyire látod a lényeget Márta! Gyönyörű sorok, ismét! Ölellek, Márta Budapestről
Nagyon szép képeslapok! :) Azt hiszem idén még nem küldtem senkinek, köszi, hogy eszembe juttattad! Szinte látom a kismadarat is, ahogy jóízűen csipegeti a cseresznyét! Legyen szép napod! :)
Vissza kellene szokni a képeslap küldésre...
És!
Az élet apró részleteinek észrevételére!
Tegnap új virág tárulkozott ki az ablak előtt, most pedig fölöttem egy veréb csippentett le az ágról egy szem fekete epret.
Szépségek és hála!
Most éppen rossz kedvem van, és megvan az okom rá.Nálad olvasgatok, hogy a soraid jótékonyan hassanak rám.
💛
Post a Comment