Sunday, July 12, 2020

Szokatlanul

hűvösek a reggelek. Pulóverben, kézmelegítőben, karácsonyra kapott óriási sálba burkolózva kezdem a napokat, mint nyáron mindig is, odakint.
Körülöttem balkonkert: a szívem csücske. Muskátli, paradicsom, menta, mindenféle virágcserépben nevelgetett mindenféle gyönyörű kis növény. A polcon egy könyv, egy füzet.
Körülveszem magam élettel.
Egyetlen szokatlan mondat, amit olvasok, vagy csak egy szó, csendes csodálat kitekintve a korláton túl a völgyre, szótlan ima, csalódottság, zavaró igazságtalanság, egy válasz nélküli kérdés vagy kérdés nélküli válasz elindíthat valami változást, valamit, amit talán egyáltalán nem is akartam.
A földbe vetett magvakból kert lesz. Virág nyílik. Zöldség terem és fűszer - elfogyasztani, felajánlni.
Így kezd el bennem is nőni egy-egy gondolat. S én nem leszek már soha többé ugyanaz.
Élek, változok. Kertté válok.

4 comments:

Katalin said...

nagyon jó könyvekre bukkansz, nemrég láttam filmen is, nagyon tetszett: https://videa.hu/videok/film-animacio/ejfeli-gyors-lisszabonba-drama-romantikus-LCHbuo8uOXADuxoK

iri-aldasszomj,blogspot com said...

Huha!végre valami!Mindennap benézek,majd csalódottan továbbállok. Lesem a meglepetéseket,mert ebnek számít számomra írásod!A hétköznapok újabb meglepetése. A képek is nagyszerűek. Nagy ölelés!

iri-aldasszomj,blogspot com said...

Az ebnek "ennek"olvasandó

Klári B. said...

Milyen mély gondolatok.