Régi álmok.

 Mikor harmincöt évesen valóra váltottam egy régi álmot és elkezdtem zongoraórákra járni, elég hamar kiderült, nem lesz belőlem zongoraművész. Nem is ez volt cél. Egy-másfél év után amúgy is abba kellett hagynom, család és munka mellett nem jutott időm plusz kedves dolgokra. Tegnap, majdnem tíz évnyi szünet után, rátaláltam néhány régi kottára. Szinte mindent elfelejtettem. Az ujjaim még mindig lassúak. Csak az öröm maradt meg. Leporolgattam, hadd ragyogjon. A melléütéseket nem bánom. Így elmondhatom, tudok olyan jól zongorázni, mint Madame Florence Foster Jenkins énekelni. S vele együtt még azt is, hogy "People may say I can't sing. But no one can ever say I didn't sing." Lehet azt mondani rám, hogy nem tudok énekelni. De azt senki sem mondhatja, hogy nem énekeltem."