rejtett pillanat a reggelekben, mikor végérvényesen eldől, morgolódós házisárkány lesz-e belőlem vagy nem. Ójaj.
Próbálom most mégis szeretni valahogy ezt a szégyenkező kis hétfejűt bennem...
Ha tökéletes lennék, sose érteném, pedig a megértés nagyon fontos:
a sárkányok is, ők is!, ők is! szeretnének mindig csak világszép tündérkirálylányok lenni.
(Miután férjhez mennek és gyerekeik születnek, azután is.)
15 comments:
IGY VAN!!!
Ez tegnap nekem is eszembe jutott, mikor kisebbik lányom adott nekem ajándékba egy gyönyörű verset, ami egy "tökéletes" Anyukáról szól.
Végig bőgtem...(azért mert eszembe jutott, hogy reggel,nem kellett volna a "hétfejű" legyek, hanem lehettem volna tündér)
He-he! Erről eszembe jutott a Gőgös gúnárban vagy a Mosó masában szereplő kis történet, amikor a hétfejű sárkány könyörög Szemfülesnek a rókának, hogy mentse meg a parancsolgatós, kiállhatatlan királykisasszonytól. :oD
Ma reggel nekem is ez járt a fejemben: néztem az erkélyről befelé, ahogy a kisfiam a sínre illeszti a kis játék vonatát és közben beszél hozzá, teljesen belefeledkezve. Egy pillanatra meg is állt a kezemben a teregetésre váró ruha és csak pislogtam nagyokat, nehogy kibuggyanjanak. Aztán észrevette, hogy nézem és szégyellősen elmosolyodott. Összemosolyogtunk és nagyon jó érzés volt az a pillanat :)
Ugye?Én is úgy szeretnék mindig csak tündéranyu lenni,de hát valahogy nem megy ez....
Hát igen, számomra is sors(nap)döntők a reggelek; valahogy én is így vagyok vele: az ébredés pillanatában eldől, hogy milyen is leszek!
Hála Istennek az uram meglátja a sárkányarcom mögött a szelídecskét (ahogy ő nevezi) :)
Nagyon köszönöm, hogy írtatok. Olyan jól esik.
Era, hát igen, meg kell nekik küzdeni a sárkánnyal, hogy elnyerjék a királykisasszony kezét. Azt hiszem, a mesék a felnőtteknek íródtak igazából, vagy legalábbis csak felnőttként értjük meg őket igazán.
Szerintem is.
A jól megélt reggeleknek valami teremtő ereje van tényleg. Picit szomorú szoktam lenni, ha képtelen vagyok amolyan privát csendes startidőt hagyni magamnak hajnalban: hiszen a hangszereket is mindig a koncert előtt érdemes felhangolni...Mégis úgy látom, hogy a rossz reggelek útját nem muszáj folytatni: a nap ad még lehetőséget a változtatásra.
Én azt nem értem, hogy a jó hangulatot egy nagyon kis valami is el tudja rontani. A rossz hangulat / megszépítéséhez sokkal több jó valami kell és akkor is nagyon ingatag...
nálunk is sokszor kell kiszabadítani a királykisasszonyt...nem vagyok rá túl büszke, de elég profi sárkánnyal kell megküzdeniük a kis lovagjaimank.
Márta! Ha jól emlékszem, egyszer találkoztunk az életben, éspedig Kolozsváron. Élvezem a blogod:)
A férjedet akkor ismertem meg, amikor elsős volt. A lányaid hajszálpontosan hasonlítanak rá:)(Valószínű rád is, csak én erről nem sokat tudnék mondani:))
Játékra hívlak! Kukkants be hozzám
ugye még fogsz írni?
Remélem. :)
En is epp ezt szerettem volna kerdezni :)
Sárkányok pedig vannak. :)
Post a Comment