Ha a tegnap estére gondolok:
Mozart, "Kis éji zene"
csokis muffin, hogy történjék valami jó is
Armen
sok puszi, sok ölelés.
Ha a mára gondolok, akkor csak egy, de az nagyon jól esik:
aurinko.
Wednesday, February 16, 2011
Ma süt
a nap, de valami egészen kedves, selymes módon, és új sétautakra bukkantam, pedig azt hittem, ismerem már a környéket, mint a tenyeremet. Közben hozzám hasonló, dolgukat későbbre halasztó asszonyokkal találkoztam. Finnül aurinkonak mondják a napot. Nehezen jönnek mostanában a szavak. Élik a maguk csodálatos életét, nem hagyják magukat befogni. Talán majd akkor úgy csinálom, hogy egy-egy szóban, egy-egy képben mondom el, hogy legyen valami, mégiscsak.
Ha a tegnap estére gondolok:
Mozart, "Kis éji zene"
csokis muffin, hogy történjék valami jó is
Armen
sok puszi, sok ölelés.
Ha a mára gondolok, akkor csak egy, de az nagyon jól esik:
aurinko.
Ha a tegnap estére gondolok:
Mozart, "Kis éji zene"
csokis muffin, hogy történjék valami jó is
Armen
sok puszi, sok ölelés.
Ha a mára gondolok, akkor csak egy, de az nagyon jól esik:
aurinko.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
9 comments:
Úgy vártam már az "új" szavakat. Nemrég találtam ide, de azóta mindig benézek. Itt is aurinko:)
Ilyen szép a környéketek?????Dejó! Bár én is a város szélén lakom,de majd ha több lesz a világos,akkor tudok délután sétálni is.Nem félsz egyedül? Én igen....
Olyan a földgömb a kislányod kezében,mint a Nap.:)
Marta , nalad meg egyetlen szo is sokat jelent, ugyhogy ne fosszal meg minket ettol.Mert ha kint nincs is aurinko, nalad mindig az van.
Hát itt a hó esik, de a reményt visszaadtad :)
Csoda dolog ez a nap. Amikor nem süt, van, hogy meg se moccanok egész nap. De amikor süt... hegyeket tudnék megmozgatni...
Szia! Tetszik a blogod, jövök máskor is!:-)
Mondtam, hogy jövök!:-) Ma korábban akartam lefeküdni. Késő estig dolgoztam, majd fürdőszoba után itt kötöttem ki a gép előtt. Eszembe jutott, hogy milyen jó blogokat találtam ma. Az egyik a tied.Olvasgattam egy kicsit. Van lemaradásom...:-)
Nagyon jól eltalált az a földgömbös kép! Ez ugye világít? Az én fiam még csak óvodás, de folyton térképeket nézeget és a földgömböt. Talán nagy utazó lesz belőle...Mert utazni jó: felfedezni új világokat, megismerni új embereket, szokásokat. Nagyon jó messze lenni és aztán nagyon jó visszatérni...Csak most találtam rá a blogodra, de a szívemhez szól minden egyes írásod!Most már olvaslak így távol is...:-)))
Köszönöm mindenkinek a jó szót.
Igen, ez világító földgömb. :)
Mammka, ilyen szép a környék, és egyáltalán nem félek egyedül. :)
Napimádó
Post a Comment