Sunday, September 16, 2012

Kezeink munkáját tedd maradandóvá.*

Az esték szomorúságát - mikor nyugtalanul gondolok életem újabb napjának újfent különösebb teljesítmény hiányában való elmúlására, - megtörik egyetlen, kicsi drága útitársammal való sétáink az erdőben, ahol kökényt és galagonyát is szedünk, meg csipkebogyóvesszőt, - a csipkebogyóvessző nagyon jó koszorúkészítéshez, könnyen hajlik! - hogy aztán hirtelen ötlettől vezérelve egyszerű őszi díszbe öltöztessük szegény, árva postaládánkat: hadd fogadja méltón eztán azon néhány jóbarát küldeményét, akik számára ok nélkül is fontosak és szeretettek vagyunk.

* (Zsoltárok 90:17)

14 comments:

Katalin said...

csodaszépséges:)

iri said...

Olyan meseses kepek!

Monika said...

Gyönyörűszép!!!!!

Gyöngyi said...

Ötletes :))

zafiram said...

Én a kötőjeles résznél ragadtam le. Nem tudom, segít-e, de nagyon megértelek és pontosan tudom miről írsz. Tudd, hogy maximálisan becsülöm, amit vállaltál a gyerekekért és a családért. Milliószor nehezebb utat jársz be, mint sokan, akik reggel munkába indulnak. Biztasson az is, amit nem én mondok, hanem azok, akik már túl vannak a kisgyerekes éveiken, hogy mindennél többet ér az idő, amit a gyerekeinkkel töltünk. Nincs nagyobb védelem, nagyobb életre készítés ennél!
Remélem, nem tűnik zagyvaságnak, amit írok! Gondolok rád, Márta!

márta said...

Jó, akkor én is megértelek és becsüllek téged, mint ahogy te is engem...:)
Nem is a gyerekekről, családról van szó, annál már többre tudom értékelni magam, hogy ne tudnám, mit jelent mindez...Meg hát vannak még terveim...Inkább a személyes, csak engem érintő dolgokkal vagyok örökösen elégedetlen, mikor például nem használom ki igazán jól az időmet tanulásra, segítésre, imádkozásra, ezek a dolgok, melyeket nem kér számon rajtam senki, csak én magam.

Piroska said...

Olyan szíved - lelkedből beszélsz mindig, Te Márta...őszintén megfogalmazod az örömödet, de ugyanakkor bánatodat, bánkódásodat is....éppen ezért....szeretek hozzád betérni...

Szép őszi napokat kívánok Nektek...

Éva said...

Olyan kevés kell a széphez, a jóhoz...

N. said...

Pontosan értem, hogy miről szól ez a bejegyzés... Hát nem a csipkeágról, az biztos...

marta said...

Szeretünk,Márta..és ezt sose felejtsd el!!!..Megszerettünk...

Éva said...

Minden nap többször idevezet az utam, hiányérzetem van, ha nem.:-)

márta said...

Ez teljesen elképeszt mellesleg. :)
Köszönöm.

Hajnalka Nagy said...

de szép.......

Katalin said...

annyira szép a postaládád:)))))))))