Vagy ha mégsem, csak azért mégsem, mert itt élek ugyan, de a forrásaim, amikből merítek, máshol vannak.
Meséltem volt a kisasszonyoknak, gyerekkoromban milyen messze volt az iskola, s hogy gyalog jártunk mindenhova. Milyen nagyon szerettem! Ha volt kivel menni, azért, ha nem volt kivel, azért. Történeteket, meséket gondoltam ki magamban, ezeket szőttem mindig tovább és tovább. Ezekből éltem.
Most kicsit nehezebb. Mert én ügyetlen leszek, ha siettetnek. Minimum, hogy nekihajtok kora reggel a szomszéd féltve őrzött autójának. Elrontok, elfelejtek ezt-azt a munkahelyemen. Fagyasztott pizzát sütök ebédre, megint. Én értem a világ töredezettségét, mert magam is törékenyen élek, és tökéletlenül.
Kicsi célokat tűzök ki, nem látja senki, de én tudom, s én a mindenséghez mérem magam. Ez nem kevés, de nem is sok. Néha csak annyi, hogy jót mondok egy kollégára, akire mindenki csak rosszat. Vagy becsengetek este, s bevallom, én karcoltam meg az autót, mennyivel tartozom?
Néha csak annyi, hogy csendben vagyok, mikor mindenki kiabál.
Vagy mondok egy jó szót, mikor mindenki csak hallgat.
(Vagy írok néhány mondatot egy kicsi, elrejtett blogba, nehogy elfelejtse valaki, az élet mennyire szép. Ilyesmik.)
14 comments:
Engem is tönkretesz ez a világ. Megértelek.
Nagyon jók az apró kis célkitűzéseid, általában másoké nem ilyenek. :-)
Drága Márta, köszönöm a mai bejegyzésedet (is). Én is ilyen "kicsi" célokat tűzök ki magamnak, nap mint nap. Hédi
Nem vagy egyedül Márta. Úgy 1-2 hónapja egy rohanós reggelen én is nekitolattam a szomszéd autójának... :)
....de itt van nekünk Márta, aki mindig helyre teszi a dolgokat. Köszönöm.
Kedves Márta!
Úgy másfél - két éve vagyok zugolvasód. Nagyon élvezem az írásaidat. Annyira szívemből és nekem valók! Kívánom, hogy a világod, ez a békés, kiegyensúlyozott, bíztató, számomra egyáltalán nem töredezettnek tűnő, mindig megmaradjon! Zita
Hálás vagyok a minden keddi bejegyzésedért... És persze a többiért is :)
Naaaaaagyon szeretem őket!
A szívemből szóltál megint.. nálam az ebédfőzös rész aktuális. :)
Tiszta, szép és igaz a blogod!
A gondolataid most az én ki nem mondott szavaim is. Ugyanezt érzem, de nehéz kimondani vagy leírni.
mindig felemelő téged olvasni.... (fotóidat nézni)... tiszta forrásból meritesz
Köszönöm mindegyikőtöknek a jó szót.:)
ilyenkor, amikor olyasmiket írsz, hogy törékeny vagy, meg az élet egy zúzda (ezt én mondom)
mindig elkezdelek félteni
de csak kicsit
mert igazából tudom, hogy az erősséged nem evilágból való, és hited elég erős hozzá, hogy kitartson
ebben bízok
meg abban, hogy kis lámpásod sosem tűnik el, nekem nagyon fontos a blogod
bár tudnám, hogyan kell ide egy szívecske jelet tenni...:)
így ♥
♥lenyomva Alt és a 3..aztán ♥ Alt fel, 3-as marad, aztán az is fel, és lőn:♥
Post a Comment