Sunday, July 19, 2015

Olvasni

a balkonon szoktam, - szerény olvasósarkot rendeztem be itt magamnak: egy szék, puha takaró, virágosláda, könyvek - vagy este elalvás előtt (nagyjából két percig) az ágyban, vagy az autóban, ha várnom kell valakire, s a munkahelyemen azért is szoktam szeretni a hónapok harmadik hetét, mert ilyenkor olyan programmal dolgozunk s oly munkát, hogy mondjuk minden fél órában van néhány szabad perc, mikor nem lehet csinálni mást, csak várni, hogy végigfusson lassan egy csík a képernyőn - igen, én akkor is olvasok. Szinte el sem merem mondani.
Megtanultam megkeresni a kicsi szabad időfecniket, s nem eldobni őket, mint értelmetlen, használhatatlan szemetet. (Tévét egyáltalán nem nézek, netezni pedig jóval kevesebbet, mint szoktam volt.)
A szokásos havi könyv-listámmal (emlékszik még rá valaki?) ugyan már réges-rég lemaradtam, de most nagyjából összeszedtem amit az elmúlt hónapokban olvastam vagy éppen olvasok, mint mindig, többet is egyszerre. Egy-két könyv ajándék (hogy ne felejtsem el teljesen, milyen érzés, ha valami csodálatos érkezik a postaládába), egy-két könyv nincs már itt (hogy más se felejtse el), s nem akarom kiválasztani a legkedvesebbet, de ha muszáj lenne, akkor legyen mondjuk Victor Hugo Les Misérables-ja és Christoph Ransmayr Sternenpflücker c. novellája.

7 comments:

Katalin said...

nekem pl. nagyon lassú a netem...amikor internetezek, mindig van nálam egy könyv é bőven olvashatok, amíg bejön egy oldal
de tudok kádban ázva,buszra várva, vonaton ülve, sülve főve :)))))))))))

Klaudia said...

Nagyon jó kis olvasósarok, remek könyvek! Időnként én is kb. ennyi könyvet olvasok egyszerre :) Az időjárás nem árt a könyveknek? Én a teraszról behozom éjszakára.

Éva said...

Időfecni! :-) Ez tetszik!

erika.vari@gmail.com said...

Igen, ez jó! Én nehezebben találom meg az olvasósidőket mostanában, mert ha "túl" jó a könyv, akkor én túlságosan belemerülök. Most éppen jó könyvet olvasok, most már egyre óvatosabban. A múltkor a 3 gyermekemmel voltam egy kastélyparkban, ők a tóparton játszottak, én olvastam...a kislányom jött oda, hogy a nagyfiú beleesett a tóba :) munkába menet is olvastam, akkor fentmaradtam a járművön. Ez volt Kun Árpád: Boldog észak c. könyve. (előző kedvenc könyvek: Jostein Gaarder: Sofie világa, Jhumpa Lahiri: Egy ismeretlen világ)

Józsi said...

Csak a képeket nézve esett le, hogy "A nyomorultak"-at eredetiben olvasod - igaz ?

márta said...

Katalin, sose gondoltam volna, hogy a lassú internetnek is lehetnek előnyei.

Klaudia, én néha kintfelejtem őket, de általában én is behozom. Itt gyakran kerekednek hirtelen viharok, s akkor aztán megnézhetném a kis könyvtáramat.

Éva: :)

Bonca, és olyan volt már, hogy odaégetted az ételt, pedig ott álltál(olvastál) mellette?

Józsi, á, nem, dehogyis, németül. Nem is tudok franicául. Tényleg, meghagyták az eredeti címet.

Katalin said...

igen az étel nem nézte, hogy a könyvbe vagyok temetkezve, égette magát (meg engem)