festetlen arccal és körmökkel, egyszerű copfba fésült hajjal, szemeimben hordozva a nem túl sok alvást, a felügyeletem alól kicsusszanni akaró megfázást,
öltözékem egy farmernadrág, hozzá sima fekete póló, egyetlen ékszerem a jegygyűrű,
így hozom kis virágaimat,
ma különösképpen is úgy érezve, nem vagyok más, csak egy
repedt fazék, életlen kés, sótlan leves, leejtett üvegpohár valahol a levegőben félúton
milyen jó, hogy:
minél szürkébb vagyok én, annál szebben színesek a rózsák,
minél inkább tele vagyok repedésekkel, annál inkább átragyog rajtam a fény
4 comments:
És a lényeged átadni tudó őszinte nő vagy!
"Nem az az író jelenti a legtöbb áldást, aki olyat mond, amit eddig nem tudtál, hanem az, aki szavakba formálja azt az igazságot, ami bensődben ott vajúdott kifejeződésre várva." Oswald Chambers
(Boldog névnapot, drága Márta!)
Ez nagyon szép... s valóban. :-)
Isten eltessen nagyon sokaig eroben, egeszsegben, szeretetben, bekessegben!!!
Most volt a napokban a 4 eves "evfordulo", hogy "ismerlek" Teged :)
4 eve kaptam Toled a Weimer-os kepeslapot :)
Post a Comment