Pedig már ma reggel elindultunk!
Csak mindenütt megálltunk ahol megtetszett valami: egy templom, egy fa, egy híd, egy akármi.
Olyan szép volt ez a hét! Nem magától értetõdõ, hogy eljöhettünk. Csak úgy lehetett, hogy lehetõvé tették segítõ kezek, szívek, vállak.
(Anyu, Apu: köszönöm.)
Hogy mi lehessünk egy egész hétig fiatalok és gondtalanok. Elélve bagetten & sajton & paradicsomon. És fésû nélkül - otthon felejtettem. Egyszer még az autónkat is majdnem ellopták! De csak addig, míg ki nem derült: rossz helyen parkoltunk és elszállíttatta a rendõrség. Mennyi kaland és emlék!
Egyértelmû, hogy nem állok még készen a mindennapokra.
#útinapló
3 comments:
Amikor látok új fotókat a közösségi oldalon, naponta többször is benézek ide Hozzád. Tudom, sejtem, hogy készülőben van egy következő bejegyzésed.
Köszönöm, Márta, ismét.
Ahh, ez nagy ajándék lehetett, kettesben tölteni egy hetet Franciaországban!
Ahh, ez nagy ajándék lehetett, kettesben tölteni egy hetet Franciaországban!
Post a Comment