Monday, September 14, 2020

A szép nyomában.

Jelenlegi életem egyik legnagyobb céljának azt tűztem ki, hogy teret adjak benne annak, ami szép. Ilyesmiket írok fel reggelenként a tennivalók nem mindig praktikus szempontok által összeállított listájára: gombot varrni a csíkos blúzra. Megjavítani a kis plüss sárkányt, amit Sven széttépett. Kitakarítani a fürdőszobát. Kicsit szebbé tenni a lépcsőházat. Nem sírni. Sétálni az erdőben. Ajándékot készíteni. Valami finomat vinni az irodába.

Egyszóval: egyengetni a szépség útját. Erőt, igyekezetet fektetni bele. Irgalmas szívvel nézni az életemre, önmagamra. Szépen öltözködni. Leporolni az olyan megszokott szavakról, fogalmakról a port, mint a jóság, szívesség, szolgálat. Felfedezni újra és újra az evangélium fényének az erejét.

Mikor nincs erőm és kedvem semmihez, pont akkor tisztán és határozottan "igen"-t mondani az életre, eldönteni, hogy megpróbálom kihozni a legjobbat a körülményekből, mégis.

Mikor látok egy-egy hihetelen színű, formájú virágot valahol az erdő mélyén, rajta a sok apró, szeretettel teljes részletet, néha arra gondolok: nem felesleges itt virágozni s ilyen minőségben, ahol senki sem látja, senki sem csodálja?

 De nem felesleges. 

A szépség, találjak bár rá egy festményben, egy tájban, az égbolton, egy virágban, egy gesztusban, jellemvonásban, megbocsátó szép szóban vagy, ha nagyon nagylelkű vagyok, a tükörben - sohasem felesleges. Felemeli a lelket. Inspirál. Segít élni.


 

12 comments:

iri-aldasszomj,blogspot com said...

Mindig elgondolkodom szavaidon Márta és igyekszem erőt meríteni belőlük mert jó tudni hogy nem vagy egyedül a mindennapok útvesztőjében főleg akkor mikor "igent" kell mondani a tenykedesre amikor nincs ra kedved s ertelmet találni a jelentéktelenben is.Marta jó hogy vagy nekünk!Ne hagyd magad becsapni semmilyen megtévesztő gondolattól mert erre a célra voltál teremtve!

iri-aldasszomj,blogspot com said...

UI csodásak a képek persze mindet beleértve!

Katalin said...

annyira gyönyörű az a levél (az utolsó képen), elképzelem, ahogy leszakad a megszokott faágról, ahol született, és lehull a sárba, és rárakodik a sár, a föld, a hideg fagyasztja, eső mállasztja, Nap ereje foszlatja, és akkor arra mész, lehajolsz hozzá, felemeled, és a világ azt látja (amit mutatsz nekik), hogy tündökletes csipkelevéllé vált, finom hajszálai felfedik a lényegét, annyira gyönyörű (én finoman óvatosan lemosnám, kiszárítanám, és bekeretezve kitenném a falra, hogy mindig eszembe jusson, ha nagyon sajnálom valaminek a megtörténtét, elmúlását, hogy "megéri")

márta said...

Én egyelőre lepréseltem. 🤓

f.klarcsi said...

Vágytam rá, hogy valami széppel megháláljam soraidat: https://morzsafarm.hu/egy-keresztnev-11-noveny-maria-viragai/?fbclid=IwAR1QO3_4KhEFjNsZKn19EbEluSdsS1XbQ3YdsviRlt_Q8qx5IHJRsK6ztYc

krikszi said...

"Mikor nincs erőm és kedvem semmihez, pont akkor tisztán és határozottan "igen"-t mondani az életre, eldönteni, hogy megpróbálom kihozni a legjobbat a körülményekből, mégis."

Olyan nehéz.

Anonymous said...

"A szépség, találjak bár rá egy festményben, egy tájban, az égbolton, egy virágban, egy gesztusban, jellemvonásban, megbocsátó szép szóban vagy, ha nagyon nagylelkű vagyok, a tükörben - sohasem felesleges. Felemeli a lelket. Inspirál. Segít élni."

Az írásaid, a képeid szépek :)
Felemeli a lelket. Inspirál. Segít élni.
Betty

Katalin said...

most találtam: és csak annyit teszek hozzá:remélem mindig lesz legalább egy Márta , aki a szépséget őrzi:
"Olyan világ jön,
amikor mindenki gyanús, aki szép.
És aki tehetséges.
És akinek jelleme van…
A szépség inzultus lesz.
A tehetség provokáció.
És a jellem merénylet!…
Mert most ők jönnek…
A rútak.
A tehetségtelenek.
A jellemtelenek.
És leöntik vitriollal a szépet.
Bemázolják szurokkal és rágalommal a tehetséget.
Szíven döfik azt, akinek jelleme van."
~Márai Sándor~

Julianna said...

Mindenkinek ajánlanám az írásaidat,aki küszködik az élettel,lehet hogy megspórólhatnák a nyugtatók árát és nem kéne pszihológushoz járni!!!

Anonymous said...

Az írásaidat, ha egy szóban kéne most megfogalmaznom, hogy milyennek tartom, hogyan hatnak rám, azt mondanám, hogy: felemel.

Legyen áldott napod! Üdv. Márta Budapestről

Klári B. said...

Olyan nehéz reggelente az ébredés... szeretnék én is már korán felkelni, ráhangolódn, rákészülni a napra... a rácsodálkozni arra, ami rám vár...

Zöld Anikó said...

Mostanában haikukká csűröm-csavarom az engem megérintő élményeimet. Ez itt a te írásod nyomán született a te szavaidból. Fogadd szeretettel, kedves Márta:
...nincs más dolgom, mint
egyengetni a szépség
fénylő útjait...