Wednesday, September 9, 2020

Az örömről.

Minden reggel úgy ébredek én is, ahogy mindenki más: jelentőséggel teljes, nehéz dolgokat szeretnék véghezvinni a világban. Kezdve először is avval, hogy felkelek. Majd megpróbálok tenni valamit, aminek értelme van, fénye, hatása, magamra nézve is, és persze másra... 

Aztán mégis olyan hétköznapinak, pótolhatónak, elhanyagolhatónak tűnik bármi, aminek ténylegesen nekifogok. Pedig a fontos teljesítmények mind úgy jönnek létre, ha valaki hosszú ideig, kitartóan és hűségesen tesz erőfeszítéseket ugyanabba az irányba. Így nevelünk gyerekeket, így gondozunk betegeket, így szerzünk diplomát, tapasztalatot. 

Az öröm olyan, mint az oxigén. 

Nem csak érzelmek kérdése. 

Az öröm sokkal inkább fegyelem kérdése, mindennapi gyakorlat. Nélküle megpróbálni jelentőségteljes, nehéz dolgokat elvégezni a világban olyan, mint megpróbálni levegő nélkül élni. Ezért ha nem megy magától, szándékosan kell odafigyelni a ki- és belégzésre. A nevetésre, éneklésre, bohóckodásra. A mozgásra. A zenére. Az asztal szép megterítésére. 

Az öröm kötelező házi feladat. Magamtól magamnak. (S egyébként is megíratott: örüljetek! )

Hogy ne temessen maga alá a feladvány ragyogó lehetetlensége, apró, bárki által teljesíthető, praktikus lépésekre bontottam. Minden nap írnom kell néhány köszönetre méltó dolgot a naplóba. Minden nap el kell végeznem néhány apróbb-nagyobb szolgálatot valaki másnak. Minden nap tanulnom kell valami újat.

Álmaim foglalkozása legújabban: megelégedett, örömteljes anyóka. (Ami az "anyókát" illeti, inkább majd csak száz év múlva. A többi jöhet addig is.)


 

5 comments:

Anonymous said...

Örömöt lelni boldogság. A legnagyobb, ha nem kell keresni. Elindul a gyomorból, fel a mellkashoz, ellepi a szívet és kiül az arca, ott van a mozdulatokban.
De ha keresni kell és megtaláltatik is jó, vagy megnyílni neki, hogy jöjjön.
Én annyiszor "táplálkozom" a te örömödből és emlékeztetsz arra, hogy van.
Sok örömet kívánok Márta!
Betty

Julianna said...

Kedves Márta!
Nekünk az is örömöt okoz,ha olvashatjuk blogodat,szösszeneteidet.Mert mindig megfogalmazod azt,ami bennünket is mélyen foglalkoztat.És tovább lendítesz az úton.
Amúgy,zoknit kötni 5 tűvel,nálam is tervben van.
Köszönöm a sok bíztatást,bátorítást,amit nálad találok!!!!
Judith

Gyöngykaláris said...

Kedves Márta! Mosolyogva - örömmel telve - olvastam a szavaid, ismét. Mindig.Köszönet érte.
Eltűnődtem, hogy néha pont ugyanazok a dolgok foglalkoztatnak, vagy éppen arról írsz, ami valamiképp bennem szavak után kutakodik. Vagy éppen pont ezeket a szavakat találtam meg én is. Nemrégiben fogalmaztam meg Valaki fontosnak egy állapotot, és úgy tudtam megfogni, hogy "mikor nem kapsz levegőt". Vagy éppen kilégzés-belégzés, ami néha a minimális túléléshez kell. De közben meg... ott az öröm mindenhol.
Szóval legjobban én ma a jólesős rábólintást köszönöm :).

márta said...

Olyan boldog vagyok, mikor írtok nekem.

iri-aldasszomj,blogspot com said...

Ilyenforma megfogalmazását az örömnek talán sosem hallottam!S rá kellett jönnöm hogy mennyire igaz.