A főnöknőm hároméves kislánya, aki rendszeresen az irodában tölti az ebédszüneteket, arra kért néhány napja, írjam le a kívánságlistámat karácsonyra. Fel sem merült benne, hogy esetleg nincs ilyenem. A háromévesek világában, úgy tűnik, a kívánságlisták írása a legújabb, magától értetődő, szezonális divat. Papírt is kaptam hozzá, sietve feljegyzett még valamit a lap bal oldalára, majd elsietett. Az új feladatot fontosabbnak ítéltem meg annál, amivel éppen foglalkoztam, ezért haladéktalanul nekiláttam.
A német nyelv "wunschlos glücklich"* kifejezése ismeretlen fogalom a gyerekek s a gyermeki lelkülettel megáldottak körében. Dietrich Bonhoeffer írta: Wunschlosigkeit ist Armut. Akinek nincsenek kívánságai, az szegény. Szegény ötletekben, tervekben és célokban. Nem tartja elképzelhetőnek, tartogathat még meglepetéseket az élet. Nem keres új utakat. Nem ragadja meg a lehetőségeket.
A kívánságlistám elnyerte apró megbízóm tetszését. Csak hozta és hozta lelkesen az újabb lapokat.
Néhányat hazahoztam, megőriztem üresen.
Még keresem a szavakat.
Még nem tudom, mivel írjam tele.
Csak azt tudom, a szótlanság, üresség - ha vágyódó, imádkozó, küzdő szívből ered - nem a szegénység jele.
* tökéletesen, maradéktalanul boldog
7 comments:
Mint egy 3 éves kisfiú anyukája, határozottan állítom, hogy nekik van igazuk :-)) Úgy irigylem, ahogy vágyik arra, amire. Teljes valójával.
Remélem, veled is iratott egyet!!
Nálunk nem hagyomány írni a Jézuskának, már úgy értem sem az én, sem a férjem családjában, gyermekkorában nem is volt az. Szóval csak mondja szóban meg megbeszélik a nagy 5 évessel, hogy mit is hozzon a Jézuska, aki mindent tud:-)
De kedves történet!:) Mivel olvasni nem tud, lerajzoltad a kívánságaidat az írás mellé. Nekem is voltak és vannak is kívánságaim, de soha nem írtam le őket. Valahogy kimaradt az életemből. Lehet, hogy el kellene kezdeni? Soha nem késő.
Kedves Márta!
Végtelenül boldog vagyok, hogy rá(d)találtam, nagy örömmel és élvezettel olvasom a blogot, sőt most már a könyvet is, mivel valaki - legnagyobb örömömre - meglepett vele....
a mai bejegyzést nagyon szeretném - természetesen forrás megjelöléssel - a facebook-on megosztani, ha erre engedélyt kapok....
köszönettel,
Klári
Persze, ha szeretnéd, megoszthatod. :)
Ez különlegesen kedves bejegyzés!
Post a Comment